Magyarország naponta 4000 tonnányi szállítmányt tud jelenleg keresztülengedni Ukrajnából

Magyarország érdekeivel ellentétes minden olyan lépés, amely az ukrajnai háború meghosszabbítását eredményezi, ami egyebek mellett egy komoly kockázatokat jelentő élelmezési világválsággal is járhat – közölte a tárca tájékoztatása szerunt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

 A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktust valamilyen módon meghosszabbító intézkedések az élelmezési válság súlyosbodását is okozzák a világ számos pontján. Soron kívül Pünkösd: vasárnap és hétfőn is zárva lesznek az üzletek

A helyzet súlyosságát érzékeltetve rámutatott, hogy Ukrajna és Oroszország adja a globális búzaexport 30 százalékát, míg a napraforgó kivitelében ez 80 százalék, az ukrán búzaexport pedig idén mintegy 25 millió tonnával csökken, miközben a szántóföldi termelés a felére esett vissza az országban.

„Körülbelül 400 millió ember néz szembe a világon élelmezési nehézségekkel a háború miatt” – húzta alá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország is kiveszi részét a válság enyhítését célzó erőfeszítésekből, s eddig 368 ezer tonnányi gabonatranzitot biztosított.

Majd hozzátette, hogy hazánk naponta 4000 tonnányi szállítmányt tud jelenleg keresztülengedni Ukrajnából, de nemrég tárgyalások zajlottak a segítség fokozásának lehetőségeiről. „Minél később lesz vége a háborúnak, annál több embernek kell a világon élelmezési válsággal szembenéznie és annál nagyobb migrációs nyomással fogunk mi szembesülni Közép-Európában, illetve Magyarországon” – figyelmeztetett.

A miniszter leszögezte: Magyarország a békében érdekelt, hogy meg lehessen előzni az értelmetlen emberáldozatokat és hazánk szabadulni tudjon azon kettős nyomás alól, amely egyrészt a menekültek, másrészt a migránsok számának folyamatos növekedéséből áll kelet és dél felől.

Mint mondta, Magyarország speciális helyzetben van, hiszen kettős nyomás alatt áll, Ukrajna irányából 843 688 menekültet fogadott be, míg ezzel párhuzamosan a déli határon idén 118 786 illegális bevándorlót állított meg. Hangsúlyozta, hogy mindkettő európai uniós szabályokban körülírt feladat, amelynek hazánk a jövőben is eleget fog tenni.

„Eddig ennek a két feladatnak a hiánytalan ellátására 1,6 milliárd eurót költöttünk. Méltatlannak és igazságtalannak tartom azt, hogy ennek a két százalékát finanszírozta eddig Brüsszel” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetre a béke az egyetlen megoldás. Szijjártó Péter végül kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem támogatja az Európai Unió úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodását 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, amiről röviden ugyancsak szó volt a hétfői találkozón. „Most a legkevésbé arra van szükség, hogy újabb migránsokat hozzanak Európa nyakára” – fogalmazott.

(MTI)