Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
361,59 Ft
Euró
389,35 Ft
Font
453,65 Ft
Bitcoin
64,143 $

Rendkívül ritka, óriási űrvihart kavaró csillagrendszerre bukkantak a Földtől 8 ezer fényévre

Eddig soha nem láthattunk egy ennyire extrém ritka égi jelenséget, mint amelyet az egyik egyetem szorgos diákjai azonosítottak a misztikus kozmosz rejtélyes zugában.

Tudomány

Kulcsár Péter

Szerkesztő

Eddig soha nem láthattunk egy ennyire extrém ritka égi jelenséget, mint amelyet az egyik egyetem szorgos diákjai azonosítottak a misztikus kozmosz rejtélyes zugában.

A Sydney-i Egyetem hallgatója, Yinuo Han és kollégái speciális, magas felbontású képalkotási technikákkal az ESO chilei űrtávcsövéből származó fotók segítségével egy Apep-rendszerre keresztelt objektumra lettek figyelmesek, amelyben két úgynevezett Wolf-Rayet típusú csillag található. Soron kívül Csak pár felhő zavarhatja meg a szombati napsütést

A szóban forgó csillagokból eddig csak néhányat sikerült detektálniuk a csillagászoknak, az ausztrál diákok viszont rögtön kettőt találtak, melyek közül az egyik éppen a robbanás küszöbén áll, így hamarosan fekete lyukká vagy neutroncsillaggá válhat.

A bináris rendszerben lévő két csillag 10-15-ször nagyobb tömeggel rendelkezik, 5-ször forróbb és 100 ezerszer fényesebb a Naphoz képest, a felszínén pedig nagyjából 25 ezer Celsius-fokos hőmérsékleti körülmények uralkodhatnak. A tandem nagyjából 125 évenként kerüli meg egymást, ami körülbelül akkora táv, mint a Naprendszerünk teljes kiterjedése.

Ami még ezeknél is furcsább, hogy a Wolf-Rayet páros óriási mennyiségű csillagport bocsájt ki a világűrbe, amelynek nyomán ragyogó ciklonszerű képződményt alakítnak ki maguk mögött, miközben egyre gyorsabban pörögnek.

A csillagközi vihar négyszer lassabban tágul, mint a környékben lévő űrszelek, ami előtt döbbenten állnak az asztronómusok, hiszen mindez idáig hasonló folyamatokkal még egyszer sem találkoztak, így nem tudják megmagyarázni, mi állhat a jelenség mögött.

A két csillag által gerjesztett napszelek 12 millió km/h-ás sebességgel, vagyis a fénysebesség 1 százalékával lövellnek ki az univerzumba. A kutatók azt feltételezik, hogy a csillagok keringési tulajdonságai okolhatóak a szelek és a különféle kozmikus áramlatok rendszertelen mozgásáért.

Az Apep eszméletlen sebességgel forog, ezáltal a világegyetem és a Tejútrendszer leghosszabban tartó és legenergikusabb gammasugár-kitörésével kápráztathatja majd el a jövőbeni tudósokat. Szerencsére a Földünkre semmilyen veszélyt nem jelent a csillagrendszer, ugyanis túlságosan messze található tőlünk ahhoz, hogy bármilyen komolyabb gondot okozzon.

Kiderült, melyik cukorhelyettesítő pörgeti fel leginkább az agyunkat

Pontosabban egyelőre még csak az egerek agyában látták ezeket a változásokat, de hamarosan embereknél is bizonyítást nyerhet a teória.