Tüntetés zajlott a budapesti orosz nagykövetségnél
Vlagyimir Putyin ellen, illetve Ukrajna mellett tartottak tüntetést Budapesten az orosz nagykövetség területén.
Fotó: Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott kép egy kiégett orosz katonai járműről az orosz határtól 40 kilométerre fekvő ukrajnai Harkovban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
MTI/EPA/Ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata Előzmény:
„Putyin ellen, Ukrajna mellett” tartottak tüntetést az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje csütörtök este Budapesten, az Oroszországi Föderáció nagykövetségénél.
Öt követelést fogalmazott meg a kormányfő felé a rendezvényen Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített, amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.
Felszólította a kormányfőt, hogy „fejezze be a hintapolitikát”, és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból a szónok által csak „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza „az orosz érdekek szolgálatáért” nemrég kapott kitüntetését. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke kijelentette: Ukrajna megtámadásával nyilvánvalóvá vált, mennyit ér annak az orosz elnöknek a szava, akihez Orbán Viktor egy évtizede „dörgölőzik”.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szégyenletesnek nevezte, hogy a miniszterelnök ugyan elítélte az orosz hadműveletet, de a Putyinnal való további „üzletelés” mellett foglalt állást. Az ellenzéki politikus arról beszélt: nem felülvizsgálni, hanem lemondani kell az orosz eszközökből és hitellel megvalósuló Paks II. beruházást.
Megérkeztek az első kárpátaljai menekültek Magyarországra
Megbízhatatlansággal vádolta beszédében Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, hozzátéve, ez a tulajdonság a nemzetközi politikában elfogadhatatlan. A magyarság, Európa és a világ normális fele a béke oldalán áll, és ott is marad – jelentette ki beszédében Lukács László György, a Jobbik alelnöke, aki családapaként felhívta a figyelmet, milyen emberi tragédiákat okoz a háború.
Donáth Anna, a Momentum elnöke arról beszélt: miközben a magyar társadalom két népszavazáson is kinyilvánította, hogy Európához, a békeszerető Nyugathoz tartozunk. Nem az orosz nép ellen tüntetünk, hanem az orosz diktátor ellen – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke, aki szerint a magyar miniszterelnök az elmúlt 12 évben hozzájárult az Ukrajnát letaroló hatalmi gépezet olajozásához, gyengítette a szabad világ immunrendszerét. Az Orbán-kormány nem az eszköze, hanem az akadálya az európai békének – jelentette ki.
(MTI)
