Nyugalmazott mexikói tábornokot tartóztattak le 43 diák eltűnésének ügyében
Az egykori tiszt a katonai bázis vezetőjeként szolgált, amikor 43 diákot rejtélyes módon elraboltak 2014-ben, s a mai napig nem kerültek elő.
Fotó: Unsplash/Ehteshamul Haque Adit 
A volt tiszt az igualai katonai bázis vezetőjeként szolgált, amikor 2014-ben 43 diákot raboltak el, az ügy újranyitása után készült jelentésben pedig „állami bűncselekménynek” minősítették az emberrablást. A mexikói hatóságok bejelentették, hogy letartóztattak egy nyugalmazott tábornokot, valamint a hadsereg két további tagját, akik a vád szerint összefüggésbe hozhatók a 43 diák 2014-es eltűnésével.
Ricardo Mejia közbiztonsági miniszterhelyettes az újranyitott ügy kapcsán megosztotta, a letartóztatott gyanúsítottak között volt az a tiszt is, aki 2014 szeptemberében – amikor egy radikális tanítóképző főiskola diákjait elrabolták – a Guerrero állambeli Iguala városában található katonai bázist irányította.
Mejia elárulta, hogy hamarosan egy negyedik letartóztatás is várható az ügyben, egy, a neve elhallgatását kérő, az ügyhöz közel álló kormányzati forrás pedig a Guardiannek nyilatkozva megerősítette, hogy a hadsereg egy másik tagját is letartóztatták, akit szintén összefüggésbe hoztak a diákok rejtélyes eltűnésével.
Noha a letartóztatott gyanúsítottak nevét nem kívánták megosztani, az igualai támaszpont akkori parancsnoka José Rodríguez Pérez, akkori ezredes volt, aki alig egy évvel a diákok eltűnése után – s miután a diákok hozzátartozóiban felmerült a gyanú, hogy a hadsereg is érintett lehet az eltűnésekben, és hozzáférést követeltek a bázishoz – hirtelen dandártábornokká léptették elő.
Újságírói kérdésre végül a kormánytisztviselő megerősítette, hogy Rodríguez Pérezt is letartóztatták, értesülései szerint pedig jelenleg is egy katonai bázison tartják fogva. A forrás közlése szerint a letartóztatott gyanúsítottak közül ketten tisztek, míg a harmadik egy sorkatona.
Az ügyet a múlt hónapban nyitotta újra a kormányzati igazságügyi bizottság, mely egy nyilvánosságra hozott hivatalos közleményben egyenesen Rodríguez Pérezt nevezte meg, mint a diákok eltűnéséért állítólagosan felelős személyt.
A bizottságot vezető Alejandro Encinas Rodríguez belügyi államtitkár-helyettes a múlt hónapban újranyitott ügy kapcsán azt mondta, az eltűnt diákok közül hatot tudomásuk szerint az elrablásukat követően napokon át tartottak fogva egy raktárban, mielőtt átadták őket Péreznek, aki elrendelte a diákok kivégzését.
A jelentésben „állami bűncselekménynek” minősítették az eltűnéseket, s hangsúlyozták, hogy a hatóságok szorosan figyelemmel kísérték a főiskola diákjait azt követően, hogy elhagyták az épületet, egészen addig, míg aznap este el nem rabolták őket.
Az elrabolt diákok között volt egy katona is, aki egyedül hatolt be az épületbe, ám Encinas közlése szerint a hadsereg nem követte saját és kötelező érvényű protokollját és meg sem próbálták kimenteni a katonát.
Encinas megosztotta, rendelkezésükre állnak olyan információk is, melyeket segélyhívások támasztanak alá, nevezetesen, hogy a 43 eltűnt diák közül hatot több napon át tartottak fogva az úgynevezett „régi raktárban”, onnan pedig átadták Péreznek. A hatóságok információi szerint a hat diák az elrablásuk után akár négy napig is életben lehetett, s állítólag Pérez parancsára ölték meg őket, és tüntették el holttestüket.
A 2014-es rejtélyes diákeltűnések óta megannyi elmélet, kormányzati és független vizsgálat került nyilvánosságra, ám ezek közül egyiknek sem sikerült eljutniuk egy meggyőző narratíváig arról, hogy valójában mi történt azzal a 43 diákkal 2014 szeptemberében.
A legfrissebb információk szerint azonban az a legvalószínűbb elmélet, hogy a helyi rendőrség Igualában leszedte őket a buszokról, és átadta őket egy drogbandának. Az azonban továbbra is rejtély, hogy miért rabolták el őket, hogy miért pont őket, nem mellékesen pedig holttestüket soha nem találták meg – habár a rendőrségi jelentések szerint három diák elégetett csontmaradványaira évekkel később rábukkantak.
