Tényleg ennyire erős a neonáci eszme Ukrajnában?

Az ukrajnai orosz invázió immár majdnem egy hete tart, az Al Jazeera pedig vette a fáradtságot, és utána nézett az Azov zászlóaljnak, amely a napokban ismét a címlapokra került azzal, hogy az ukrán nemzeti gárda egy olyan videót osztott meg, amelyben ennek az alakulatnak a harcosai sertészsírral vonják be a lövedékeiket, hogy azokat állítólag az országukban állomásozó muszlim csecsenek ellen használják. 

Az Azov egy szélsőjobboldali, teljesen önkéntes gyalogos katonai egység, amelynek tagjai ultranacionalisták, akiket neonáci és fehér felsőbbrendűséget hirdető eszmékkel hoznak összefüggésbe, becslések szerint nagyjából 900 harcos alkotja ezt az alakulatot.  Soron kívül Gyurcsány szerint Magyar többet árt az ellenzéki oldalon, mint a kormány oldalán

Az egység eredetileg önkéntes csoportként alakult 2014 májusában az ultranacionalista Patriot of Ukraine és a neonáci Social National Assembly (SNA) csoportokból, amelyek idegengyűlölő és neonáci eszméket vallottak, és fizikailag bántalmazták a migránsokat, a roma közösséget és a nézeteikkel szemben álló embereket.

A csoport zászlóaljként az oroszbarát szeparatisták ellen harcolt a frontvonalakon Donyeckben, Ukrajna keleti régiójában, majd azután, hogy az ukrán sereg visszafoglalta Mariupolt,  2014. november 12-én hivatalosan is integrálták az Ukrán Nemzeti Gárdába, és Petro Porosenko akkori elnök a „legjobb harcosainknak“ nevezte őket. 

Az SNA korábban több támadást is végrehajtott kisebbségi csoportok ellen, korábbi vezetőjük, Andrij Biletszkij 2010-ben azt mondta, hogy Ukrajna nemzeti célja, hogy „a világ fehér fajait egy végső keresztes hadjáratban vezesse a szemita vezetésű alsmenschen [alsóbbrendű fajok] ellen“.

Biletszkijt 2014-ben parlamenti képviselővé választották, majd elhagyta az Azovot, mert választott tisztviselők nem lehetnek a hadsereg vagy a rendőrségi állomány tagjai, végül 2019-ig volt az országgyűlés tagja. A 42 éves férfit támogatói Bely Vozd, azaz Fehér uralkodó becenévvel illetik.

Az egység 2014-ben az ukrán belügyminisztertől kapott támogatást, mivel a kormány felismerte, hogy saját hadserege túl gyenge az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz, és a félkatonai önkéntes erőkre támaszkodott. Ezeket az erőket oligarchák finanszírozták, legismertebb támogatójuk  Kolomojszkij, energiamágnás milliárdos, a Dnyipropetrovszka régió akkori kormányzója. 

2015-ben Andrij Diacsenko, a zászlóalj akkori szóvivője azt mondta, hogy az Azov újoncainak 10-20 százaléka náci. Az egység tagadta, hogy egészében véve náci ideológiát követne, de az Azov tagjainak egyenruháján és testén gyakran láthatók náci szimbólumok, például a horogkereszt és az SS-jel.

Az egyenruhán például a neonáci Wolfsangel szimbólumot viselik, amely sárga alapon egy fekete horogkeresztre hasonlít. A csoport szerint ez csupán az „N“ és az „I“ betűk összevonása, amelyek a „nemzeti eszmét“ jelképezik. A csoport egyes tagjai neonácinak vallották magukat, és nem tagadták, hogy elterjedt a tagok között a kemény szélsőjobboldali ultranacionalizmus. 

2018 januárjában az Azov bevetette a Nemzeti Druzsina nevű utcai járőröző egységét, hogy „helyreállítsa“ a rendet a fővárosban, Kijevben. Ehelyett az egység pogromokat hajtott végre a romák ellen, és megtámadta az LMBTQ közösség tagjait. „Ukrajna a világ egyetlen olyan országa, amelynek fegyveres erőiben neonáci alakulat működik“ – írta 2019-ben az amerikai The Nation című magazin tudósítója.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának 2016-os jelentése a nemzetközi humanitárius jog megsértésével vádolta az Azov-ezredet.A jelentés részletezte a 2015 novembere és 2016 februárja közötti időszakban történt incidenseket, amelyek során az Azov civil épületeket támadt meg, majd azok kifosztása után kitelepítette a lakosokat, és azzal is vádolták őket, hogy megerőszakoltak és megkínoztak foglyokat a donbászi régióban.

2015 júniusában Kanada és az Egyesült Államok is bejelentette, hogy neonáci kapcsolataira hivatkozva saját erőik nem támogatják és nem képzik ki az Azov-ezredet, a Pentagon viszont a következő évben már fel is oldotta a tilalmat. 2019 októberében az amerikai kongresszus 40 tagja aláírt egy levelet, amelyben követelték, hogy az amerikai külügyminisztérium minősítse az Azovot „külföldi terrorista szervezetnek“, majd tavaly ismét előálltak ezzel a kéréssel, de nem történt semmi. 

2016-ban a Facebook először minősítette az Azov-ezredet „veszélyes szervezetnek“. A csoport a Facebook 1-es szintű megjelölése alá került, amelybe olyan csoportok tartoznak, mint a Ku Klux Klan és az ISIL (ISIS). Február 24-én, aznap, amikor Oroszország elindította invázióját, a Facebook azonban visszavonta a tiltást, közölték, hogy ez „szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben, illetve az ukrán nemzeti gárda részeként betöltött szerepükkel kapcsolatban“ történt. 

„De továbbra is tiltunk minden gyűlöletbeszédet, gyűlöletszimbolizmust, az erőszak dicséretét, az Azov ezred általános dicséretét, támogatását vagy ábrázolását, valamint minden más olyan tartalmat, amely sérti a közösségi normáinkat“ – tette hozzá a vállalat. 

Az Intercept amerikai honlap szerint „bár a Facebook-felhasználók mostantól dicsérhetik az Azov katonáinak bármilyen jövőbeli harci cselekményét Oroszország ellen, az új irányelv megjegyzi, hogy a csoport által elkövetett »erőszak bármilyen dicsérete« továbbra is tilos; nem világos, hogy a vállalat milyen erőszakmentes hadviselésre számít“.