Újraindították a Nagy Hadronütköztetőt, hamarosan azonosíthatják a sötét anyagot
Mágnesek ezreinek kell együttműködniük annak érdekében, hogy tudósok ismét megkísérelhessék a rejtélyes matéria észlelését.
MTI/EPA/Adam Warzawa 
A CERN tudósai jövő héten újra beüzemelik a 27 kilométer hosszúságú Nagy Hadronütköztetőt (LHC) – azt követően, hogy hosszas karbantartási és korszerűsítési folyamatok, valamint az időközben kitört koronavírus-járvány miatt szüneteltették a működését – írta a Reuters hírügynökség.
Az LHC-t legutoljára 2018 decemberében használták, azóta gyakorlatilag egyszer sem indították be, így elképzelhető, hogy három év távlatából közel sem bizonyul majd zökkenőmentesnek a rendszer újbóli aktiválása.
A Nagy Hadronütköztetőben lévő anyagoknak közel 300 Celsius-fokos hőmérséklet-ingadozást kell kibírniuk, míg a részecskék szoros egybetartásához szükséges több ezer mágnest gondosan kell kalibrálni ahhoz, hogy minden flottul működjön.
Az LHC-t 2008-ban indították be először, és a 2010-2013 között megfigyelt ütközések során szolgáltatták vele az első bizonyítékot a Higgs-bozon részecskék létezésére, amelyeket „isteni részecskéknek” is neveznek, és amelyekről úgy gondolják, hogy kulcsszerepet játszottak a világegyetem kialakulásában.
Fizikusok remélik, hogy az LHC mostantól segíteni fogja a tudományos közösséget a „szellemrészecskék” és más rejtélyes jelenségek kutatásában. A CERN tudósai főként a közönséges anyaghoz képest ötször gyakoribb sötét anyag feltárására koncentrálhatnak, amelyet eddig még egyszer sem sikerült kétséget kizáróan detektálni.
„A Nagy Hadronütköztető valóban új utat nyitott a gyenge kölcsönhatású részecskék formájában megjelenő sötét anyag keresésében, mivel a potenciális jelek széles skáláját fedte le, amelyeket a sötét anyag keletkezése, illetve a közönséges anyaggal való kölcsönhatását közvetítő részecskék keletkezése prognosztizált” – mondta Tim Tait, a UC Irvine Egyetem kutatója.
