Gyémántmező boríthatja a Merkúr felszínét
Sokkal értékesebb lehet a Naphoz legközelebb lévő bolygó, mint azt korábban gondoltuk.
Pixabay 
Kétségtelenül a Naprendszer egyik legérdekesebb égitestéről beszélhetünk, ha szóba kerül a Merkúr, hiszen annak ellenére, hogy évtizedek óta tanulmányozzuk, még mindig csak nagyon keveset tudunk róla.
A bolygó kérge főként grafitból, vagyis a szén tiszta formájából áll, amely aszteroidák becsapódása következtében könnyen gyémánttá alakulhat. Mivel a Merkúr tele van kráterekkel, ezért a kutatók szerint potenciálisan dúskálhat az értékes drágakövekben is, már csak rájuk kellene találni.
„A felszínre másodpercenként több tíz kilométeres sebességgel becsapódó aszteroidák vagy üstökösök nyomáshullámai a grafitot gyémánttá formálhatják. Mindez arra utal, hogy jelentős mennyiségű drágakő található a Merkúron” – magyarázta a Hold- és Bolygótudományi Konferencián bemutatott tanulmány vezető szerzője, Kevin Cannon geológus.
Ezek a gyémántok valószínűleg nem hasonlítanak a Földön fellelhető, nagy méretű ékkövekre, amelyekből ékszereket készítenek, sokkal inkább az iparban csiszolóanyagként alkalmazott apró szemcsékre kell gondolni, amik grafittal és más széntartalmú ásványokkal keveredve fordulhatnak elő.
Hiába kutatjuk már régóta a világűrt, a Merkúrra még egyszer sem sikerült eljutni, kizárólag a NASA MESSENGER és Mariner 10 missziói révén nyerhettünk bepillantást a bolygón lejátszódó folyamatokba. Közvetlenül nem tudtunk rajta landolni, ami nem meglepő, hiszen extrém időjárási körülmények uralkodnak a felszínén, a hőmérsékletek -172 és +427 Celsius-fok között váltakoznak.
Jelenleg az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) közös küldetésében bízhatunk, mely során a BepiColombo nevű űrszondával pásztázhatják végig a Merkúrt – az űrszerkezet előreláthatólag 2025 decemberében közelíti meg a rejtélyes planétát.
