Menekülés a félelem földjéről – az iszlamista lázadás, mely miatt félmillióan kényszerültek elmenekülni
Már több mint félmillió ember kényszerült elhagyni otthonát, miután iszlamista erőszak lett úrrá Mozambik északi tartományában, Cabo Delgadóban, mely már legalább 2500 ember életét követelte.
Tica, 2021. január 25.
Az Eloise ciklon okozta hirtelen áradások miatt otthonukat elhagyni kényszerült emberek étkeznek egy számukra létesített táborban a mozambiki Ticában 2021. január 25-én. Az Eloise ciklon óránként 160 kilométeres széllökésekkel és heves zivatarokkal két nappal korábban érte el Afrika keleti partjait. Mozambikban legalább kilencen vesztették életüket az ítéletidõben. Sokan csak mérföldeket úszva tudtak megmenekülni az áradatból.
MTI/EPA-LUSA/Andre Catueria 
Mint a Sky News tudósításából is kiderül, szinten mindennapos jelenség, hogy a környék legnagyobb városába, Pembába emberek tucatjai érkeznek meg hajóval a legértékesebb ingóságaikkal együtt. Ezekben az emberekben egy a közös: mindannyian a „Félelem Földjéről”, az erőszak pókfészkéből menekültek el.
Félmilliónál is több ember hagyta el már Cabo Delgadót, mely a kelet-afrikai Mozambik legészakibb tartománya. A menekülést kiváltó oka pedig az a példátlan erőszak, amellyel egy csapat szélsőséges iszlamista terrorizálja a helyieket, új frontot nyitva ezzel a globális terrorizmus elleni háborúban.
Az első terrorcselekmények 2017-ben kezdték el szítani a konfliktust, és annak ellenére, hogy már legalább 2500 ember lelte halálát az erőszakban, a világ nagy részének még csak tudomása sincs arról, hogy történnének borzalmak. Az erőszak pedig már olyan súlyos, hogy ha valakinek nem sikerül elérnie a Pembához hasonló városokat, annak akár végzetes következménye is lehet.
Az érkező családok pedig emberhez méltatlan körülmények között kell élniük, a strand közepén kell sátort állítaniuk, hogy tudjanak aludni, és folyamatosan könyörögni kell a helyieknek, hogy adjanak nekik ételt. A Sky News helyszíni tudósítója megkérdezte az egyik menekültet, aki már kilenc hónapja él a helyi strandon, hogy meddig lehet így tovább élni:
„Fogalmunk sincs, hogy fogunk kimászni ebből a helyzetből. Az igazság az, hogy eddig még senki nem segített nekünk”
mondta.
Pemba polgármestere, Florete Simba Motarua elmondta brit hírhálózatnak, hogy az elmúlt hónapok során mintegy 138 000 fővel nőtt a város lakossága, amely viszont hatalmas nyomást helyezett jóformán „mindenre”:
„Nincs elég tiszta víz, nincs elég kórház, nem tudnak a gyerekek iskolába járni. Nincs elég iskolánk. A nemzetközi közösségnek muszáj segítenie nekünk”
A helyi strand mellett, ahova rendre érkeznek a menekültek, több ezren tömörültek össze egy kis alapterületű, mélynyomorban lévő közösségbe. Többen a szabad ég alatt, a nedves földön alszanak, mint a Tchato-család is, amelynek összesen negyven tagja kényszerült a nyomorgó régióba, ahol nagyon kis hely jut egy főre:
„Mint láthatod, nagyon rossz körülmények között élünk. Néha eszünk, néha nem. Nagyon szenvedünk”
mondta az egyik családtag.
A Tchato-család felnőtt tagjai szinte folyamatosan éheznek, de a gyermekeknek sincs sokkal jobb sorsuk, többen betegek, és a bőrüket különböző bakteriális fertőzések támadták meg. Mindennek tetejébe továbbra is élesen él bennük a trauma, amikor egy iszlamista megtámadta őket. Lucia Asani, a család egy másik tagja így idézte fel a támadást:
„Amikor jönnek érted, teljesen letakarják a fejüket, csak a szemüket láthatod. Megölték a bátyámat és három unokahúgomat. Sailmát először, aki éppen mangót szedett, utána Awát, aki vízért ment, mikor elrabolták. A bátyám a strandra indult éppen, de a lázadók lefejezték”
Mozambik kormánya először nem foglalkozott komolyan az iszlamista milíciák fenyegetésével, egyszerű banditákként kezelték őket. A kormány hanyagsága pedig ahhoz vezetett, hogy az Al-Shabaab nevű terrorszervezethez köthető szélsőséges teljesen destabilizálták az egyébként is gazdaságilag rendkívül alulfejlett Cabo Delgado tartományt.
Hozzájárul a problémához, hogy Mozambik katonasága rendkívül rosszul felkészült, és a katonai vezetés is gyenge, miközben a kormány nemzetközileg nem szólalt fel az ügy érdekében. A katonaság felkészületlenségét mutatja, hogy tavaly augusztusban támadás érte az ország egyik legfontosabb kikötőjét, melynek során 50 katonát öltek meg a szélsőségesek.
Mint a Sky is megjegyzi, amennyiben van a kormánynak stratégiája a hely megvédésére, akkor annak minden bizonnyal a tartományhoz tartozó Afungi-sziget földgázmezőinek megvédése áll a középpontjában. A mezőről ugyanis nemrégiben megkezdték kitermelni a földgázt, melytől a mozambiki gazdaság felpörgetését várják.
Az összesen 11 milliárd euró értékű projekt tulajdonosa egyébként a francia olajipari óriásvállalat, a Total, és nagyon sokan azt gondolják, a kormány és a vállalat megállapodást kötött, miszerint az állam megerősíti a védelmet és a közbiztonságot a projektnek otthont adó mező környékén.
Azoknak az embereknek, akik elmenekültek az iszlamista erőszak alól, nem szűnt meg a félnivalójuk. Habár most már nem az erőszaktól kell félniük, hanem attól, hogy egyáltalán túlélik-e a holnapot, olyan szintű a nyomor ezekben a befogadó táborokban és telepekben, ahol meghúzzák magukat.
Sok helyen olyan alapvető szolgáltatásokat nem tudják nekik biztosítani, mint a tiszta ivóvíz és a rendes táplálkozás lehetősége, melynek következtében súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek többen. A Sky tudósítója például arról számolt be, hogy az egyik telep látogatása során több embert hányni láttak, mások pedig egy közeli kórház mellett estek össze betegségükben.
A helyi klinikán dolgozó orvos például arról számolt be, hogy a közeli táborban lakók nagy része krónikusan alultáplált, néhányan pedig maláriásak lettek. Ami a legriasztóbb azonban, hogy a menekültek körében súlyos járvány tört ki, ám esetükben nem koronavírus, hanem kolera-járvány tört ki.
Mint a klinikát üzemeltető Orvosok Határok Nélkül (MSF) elárulta, jelenleg is több száz embert kezelnek kolerafertőzés miatt, melynek halálos kimenetele is lehet. Elsősorban szennyezett étel vagy víz fogyasztásával lehet a legkönnyebben megfertőződni kolerával, feltehetően a menekültek esetében is így történt.
A helyi orvos például éppen egy négyéves kislányt kezelt, aki szintén kolerás lett, amikor a Sky riportere felkereste. Az orvos elmondta, hogy a kislány nagyon súlyosan kiszáradt, és azonnal infúzióra kellett kötni. „Aggódok érte” – mondta az orvos, mely valamennyi szerencsétlenül járt menekült esetében kijelenthető.
