A magyar lakások mindössze 10 százaléka korszerű energiahatékonyságú
Lesújtó adatokat közölt a Takarék Jelzálogbank legfrissebb elemzésében: 10 magyar lakásból 9 pazarolja az energiát.
Fotó: Pixabay 
A rezsiemelés nyomán minden korábbinál jelentősebbé vált az energiahatékonyság, ám Magyarország e tekintetben nagyon rosszul áll: a mintegy 4,5 milliós magyar lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt, így az energiahatékonyság szempontjából aligha tekinthetők korszerűnek.
Ezen lakások körében ugyanis a korszerű, vagy ennél jobb besorolású ingatlanok aránya még a 10 százalékot sem éri el: noha a fenntarthatóság jegyében sürgősen megújulásra lenne szükség, a magyar lakásállomány megújulási rátája európai viszonylatban nagyon alacsony, így nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a költségoptimalizált felújításokra.
A magyar lakásállomány 60 százaléka rossz energetikai hatékonyságú
A Takarék Jelzálogbank kizárólagos stratégiai kutatási partnere, az ELTINGA, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös kutatásából derült ki, hogy az építés éve szorosan összefügg az energiahatékonysággal.
A magyar lakásállomány jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült, a 2000 után épített ingatlanok aránya pedig a 12 százalékot sem éri el, míg a 2010 után épült lakóingatlanok aránya alig 4 százalék – írja a Privátbankár.
Az elemzésből kiderült, hogy a lakásállomány hozzávetőleg 60 százaléka a kiemelkedően rossz (JJ), a rossz (II) vagy a gyenge (HH) kategóriába tartozik: a lakások 30 százaléka energetikai szempontból az átlagost megközelítő (GG), az átlagos (FF) vagy az átlagon felüli (EE) osztályba sorolható, ám kevesebb mint 10 százaléka esik bele az ennél kedvezőbb hat kategóriába.
Hogyan lehetne ezen javítani?
Egyrészt a meglévő lakásállomány felújítása lehetne a megoldás, mely által jelentősen csökkenne a fűtéshez és melegvíz előállításához szükséges elsődleges energiamennyiség: a Takarék Index elemzése szerint akár korszerűt megközelítő (DD) vagy korszerű (CC) energiaosztályúvá lehetne tenni a gyengébb besorolású ingatlanokat, ha egy átfogó, költségoptimalizált felújítást eszközölnénk.
Az energiahatékonyság növelését ösztönző szigorítás 2024. június 30-tól lép életbe, melynek értelmében már csak azok az új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, melyek energiaigénye erősen közelít a nullához, magyarul megfelelnek a a költségoptimalizált követelményszintnek.
„Az energiahatékonyság ma már nemcsak az ingatlanpiaci szakembereket, hanem a társadalom szélesebb rétegeit is közvetlen közelről érintő kérdés. Elemzésünk rámutat annak szükségességére, hogy az ingatlanok tényleges ’zöldüléséhez’ elengedhetetlen a felújítások felgyorsítása az elkövetkező időszakban. Az ingatlanállomány megújítása a klímacélok elérése mellett javíthatja egy esetlegesen elhúzódó energiaválsággal szembeni ellenállóképességünket is. Bankcsoportunk törekvéseinek lényeges eleme, hogy a tudatos jelzáloghitelezéshez és az ingatlanpiachoz kapcsolódóan formáljuk a hazai pénzügyi rendszer szereplői és ügyfeleink gondolkodását a fenntarthatóság terén”
– mondta Dr. Nagy Gyula, a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója.
