Minden eddiginél meggyőzőbb tanulmány igazolja a koronavírus-vakcinák hatékonyságát
Hét elismert magyar szakértő egy közös tanulmányban mutatott rá arra, mennyire fontos is volt a lakosság átoltása a SARS-CoV-2 vírussal szemben.
Földi Anikó fõnõvér beolt egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2022. július 8-án. Június utolsó hetétõl a kórházi oltópontokon már csak péntekenként lesznek oltási napok, 14 és 19 óra között. Az oltásra idõpontfoglalással és anélkül is lehet majd érkezni.
MTI/Rosta Tibor 
A Népegészségügy című folyóirat idei első számában jelent meg az Oroszi Beatrix, Ferenczi Annamária, Juhász Attila, Nagy Csilla, Ferenci Tamás, Túri Gergő és Horváth Judit Krisztina által készített tanulmány, amelyből a Portfolio szemlézett.
Mint hangsúlyozták, a tanulmányban azt vizsgálták, hogy a 2021. augusztusa és 2022. februárja közötti időszakban megnézze az oltottak és oltatlanok közötti különbséget a megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányok tekintetében.
Kiemelték, hogy direkt és indirekt standardizálás segítségével meghatározták, hogy hány haláleset fordult volna elő hetente, ha az oltatlanok halálozási gyakoriságában is a teljesen oltott népesség halálozási viszonyai lettek volna a jellemzőek.
Azt is fontos tudni, hogy a tanulmányban 365 670 fertőzöttet vizsgáltak, akiknek 51 százaléka a negyedik járványhullám, 49 százaléka pedig az ötödik járványhullám idején kapta el a betegséget, 2.2 százalékuk pedig (8089 fő) elhunyt.
A tanulmány pedig egyértelműen megállapította, hogy a teljesen oltottak körében az említett időszakban 111 756-an kapták el fertőzést, akik közül 1251 fő vesztette életét, míg az oltatlanok körében 253 914 fertőzöttet találtak, akik közül 6836 fő hunyt el.
Ezek alapján megállapították, hogy a 18-69 év közötti korosztályban tizenhatszor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg az oltatlanok, mint az oltottak, ez az arányszám a 70 év felettiek körében 8-14-szeres volt.
Ami a halálozásokat illeti, ott még szembetűnőbb a különbség: a 18-79 év közötti oltatlanok 32-szer nagyobb valószínűséggel vesztették életüket a fertőzés következtében, mint teljesen átoltott társaik. A 80 feletti korosztályban 17-szeres volt a kockázat.
A delta variáns által dominált járványhullámban magasabb volt az úgynevezett standardizált mortalitás, mint az omikron által domináltban, azonban az egyértelműen látszott, hogy az oltatlanok halálozása a teljes időszakban magasabb volt, mint az oltottaké.
A tanulmány megállapította, hogy amennyiben az oltatlanokat teljesen beoltották volna a vizsgált időszakban, akkor az életkoron túl más eltérés nem lett volna a jellemzőkben, ezzel pedig 6626 haláleset helyett csak 529 haláleset fordult volna elő.
A kutatók szerint a teljes oltottság a delta-variáns idején 90-95 százalékkal csökkentette a halálos kimenetel kockázatát, míg az omikron-variáns idején 80 százalék körül. A szerzők alapvetően népegészségügyi javaslatokat is tettek, például az alapimmunizálásra és az emlékeztető oltásban részesültek arányának növelésére stratégiát kell kidolgozni.
