Kiütéssel kezdte a világbajnokságot a lesajnált angol válogatott
Gareth Southgate csapata hengerelt, de az egyértelmű, hogy nem Irán volt az igazi erőfelmérő.
MTI/EPA/Neil Hall Harry Kane-nek igaza volt, amikor néhány napja azt nyilatkozta, hogy akár még segíthet is a csapatnak az, hogy hatmeccses nyeretlenségi sorozatot követően érkeznek meg a világbajnokságra, hiszen így kisebb rajtuk a nyomás, valamint az elvárások is alacsonyabbak.
Tény, hogy Anglia nem került túl nehéz csoportba, Irán mellett ugyanis az Egyesült Államok és Wales került a B jelű négyesbe, ugyanakkor az angol válogatott mostanában a kelleténél gyakrabban tapasztalta, hogy könnyű ellenfél nem létezik többé.
Az angolok azonban Irán ellen végre összekapták magukat, és esélyeshez méltó módon kezdték a mérkőzést. Irán gyakorlatilag alig lépte át az első percekben a felezővonalat, Anglia pedig már az első tíz perc végén helyzetekkel jelezte a fölényét.
Egy hosszúra nyúlt ápolást követően az angolok ott folytatták, ahol abbahagyták, helyzetek sorozata után Maguire kapufájánál állt legközelebb a gólhoz a csapat, végül két perccel később Bellingham fejese már a kapuban kötött ki.
Innentől nem volt megállás, a 43. percben Saka, a 45-ben, lényegében a középkzedést követően pedig Sterling is beköszönt, Anglia magabiztos előnnyel várhatta a folytatást a közel 60 percesre nyúlt első félidőt követően.
A második játékrészben is nyomtak az angolok, a 62. percben egy kontrát követően mattolták Iránt, Saka góljával már négy gól volt az előny. Három perccel később aztán a semmiből szépített Irán, Taremi góljával 4-1-re módosult az állás.
Maguire sérülése miatt ismét hosszú időre megállt a játék, az angolok cseredömpingje után a Saka helyére érkező Rashford a második labdaérintéséből gólt szerzett. 5-1, és még nem volt vége, Grealish a 91. percben belőtte a hatodikat, végül tíz perc hosszabbítás következett, melynek a végén Irán és Taremi tizenegyesből megszerezte a második találatát, Anglia azonban így is kiütéssel nyerte az első csoportmeccsét.
