Megvan az Európai Unió terve Kína ellensúlyozására
Kína hatalmas befolyást szerzett a világ több pontján az „Út és Övezet” nevű kezdeményezéssel, amit szokás az „Új Selyemútnak” is nevezni.
Utasok a Peking Tahszing Nemzetközi Repülõtéren 2019. október 30-án. A kínai fõváros második nemzetközi repülõtere október 27-én hivatalosan is megkezdte mûködését. A repülõtér a néhai Zaha Hadid iraki származású brit építész tervei alapján épült, a teljes beruházás mintegy 450 milliárd jüanból (19,2 billió forint) valósult meg. A kínai fõváros meglévõ nemzetközi légikikötõjének tehermentesítésére megépült repülõtér 2021-re évi 45 millió, 2025-re pedig évi 72 millió, 2040-re 100 millió utas fogadására lesz alkalmas.
MTI/EPA/Vu Hong 
Az Út és Övezet kezdeményezés alapvetően Kína gazdasági befolyását terjeszti ki a világ számos pontjára különböző szárazföldi és tengeri infrastrukturális beruházásokkal. Erre már legalább 140 országot néztek ki Európában, Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában egyaránt.
A kezdeményezés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy Kína segít az adott országban felépíteni az adott infrastrukturális beruházást, ehhez hitelt, munkásokat és alapanyagot is biztosítanak azért cserébe, hogy ez segítse a kínai termékek szabadabb áramlását.
Magyarországon is vannak az Út és Övezet kezdeményezésen belül megvalósítandó projektek, ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem is, mindkettő nem kis politikai vitát váltott ki a magyar kormány és a hazai ellenzék között.
A Nikkei Asian Review értesülései szerint viszont az Európai Unió ezen a héten fog bejelenteni egy ehhez hasonló kezdeményezést, amelynek keretében szegény és fejlődő országoknak finanszírozna projekteket a jobb összeköttetés érdekében.
Az unió projektjét „Globális Átjárónak” fogják nevezni és egyértelműen az Út és Övezet riválisának szánják. Az európai kezdeményezéssel első körben az Indiai-Csendes-óceáni régió országaiban szeretnék megvetni a lábukat, azon belül is a digitális összeköttetést növelnék akár közös szabályokkal.
Az Európai Unió kiemelt területként tekint az ázsiai és csendes-óceáni régióra, ezért nem szeretné, hogy azt teljesen kisajátítsa magának Kína. A tervek kapcsán viszont a tagállamok kijelentették: csakis az európai értékek mentén lehet szervezni a projekteket.
A kezdeményezést elővezető javaslatban egyértelműen utalnak arra, hogy Európa szeretné csökkenteni függését a globális szereplőktől a chiphiány hatására. A globális chiphiány ugyanis megmutatta, mennyire függ az öreg kontinens Kína és Tajvan chipgyártási kapacitásaitól.
Ez a terv egyébként már jó ideje készülőben van, útközben pedig számos európai ország kifejezte aggodalmát a pekingi modell kapcsán, hogy különböző kölcsönökkel próbálják szorítóba fogni a fejlődő országokat.
„Látjuk, hogy Kína gazdasági és pénzügyi eszközöket használ, hogy növelje politikai befolyását a világban. Teljesen felesleges ezen nyavalyognunk, inkább alternatívát kell kínálnunk”
jelentette ki korábban Heiko Maas német külügyminiszter.
Amint kész az uniós terv, egyesülni fog a Washington által elővezetett Építsük Újjá Jobban a Világot (B3W) tervével, amely pedig abszolút riválisa lehet az Út és Övezetnek és betömheti azt a 40 trillió dolláros lyukat, amit a fejlődő gazdaságok infrastruktúrájára kell költeni.
