Miért nincs egyetlen híd sem az Amazonas felett?
A Nílus után a Brazíliát átszelő Amazonas a világ második leghosszabb folyója, egy dologban azonban mégis más, mint a többi víztömeg.
Twenty20 
A több mint 6 920 kilométer hosszúságú folyó az Andok hegylábától egészen az Atlanti-óceánba torkolló deltáig terjed, a partján közel 25 millióan élnek Brazíliától kezdve Perun át egészen Kolumbiáig.
Ahhoz, hogy közlekedni lehessen rajta, elengedhetetlen járműnek számítanak a motorcsónakok, az utasszállító hajók vagy a helyi bennszülöttek által készített kenuk és kajakok, amelyek jellegükben hozzátesznek a táj arculatához – írta a Condé Nast Traveler magazin.
Külön furcsaság, hogy a folyó felett nincs egyetlen átívelő híd sem. Habár a száraz időszakokban kellően sekély és szűk az Amazonas, az esős szezon kezdetével akár tíz méterrel is megemelkedhet a vízszint, ehhez pedig elegendő csupán néhány nap is.
Az áradások következtében a folyómeder elképesztő módon erodálódik, valamint lágy üledékkel telítődik meg, és tele lesz törmelékekkel, amelyek ideiglenes, növényekkel benőtt szigeteket, úgynevezett „malupásokat” hoznak létre, melyek kiterjedése elérheti akár a 10 hektárt.
Csupán ennek a környezeti tényezőnek a megléte indokolná a hidak használatának elkerülését, azonban létezik egy sokkal egyszerűbb magyarázat is – az Amazonas-medencében nincs elég közút, amelyek miatt megérné kialakítani az összeköttetéseket.
A sűrű esőerdők termékeny részén rengetegen élnek, ám a ritkábban lakott térségek szinte kihaltak, és ezeket földutakkal, illetve autópályákkal építették be. Az Amazonas-deltában található félmilliós lélekszámú Macapából például egyetlen út vezet a városból kifelé, egyenesen Francia Guyana irányába, elágazások nem lettek létrehozva.
2010-ben Manausban mégis gondokat okozott a közlekedésben, hogy nem volt híd a folyó felett, ezért úgy gondolták, felhúznak egyet, ám végül nem az Amazonasra, hanem az őt tápláló Rio Negróra helyezték – a helyiek nagy bánatára, ugyanis kiderült, hogy hatalmas területű erdőséget vágtak ki az építmény javára, nem beszélve arról, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a városi dugók problémáját sem oldotta meg.
