Finnország újabb lépéssel kerülhet közelebb a NATO-tagsághoz
Teljes átírta az európai és a globális biztonsági erőviszonyokat az Ukrajna elleni orosz invázió, amely évtizedes semlegességeket tör meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (az óriáskivetítõn) videókapcsolaton keresztül vesz részt a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erõk (JEF) nevû katonai szövetség tanácskozásán Londonban 2022. március 15-én. A 2012 decemberében létrehozott JEF tagjai: Nagy-Britannia, Dánia, a három balti állam, Észország, Lettország és Litvánia, valamint Hollandia, Norvégia, Finnország, Izland és Svédország. A tanácskozáson az észak-európai állam-, illetve kormányfõk az ukrajnai háború fejleményeit vitatják meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. Jobbról Boris Johnson brit miniszterelnök.
MTI/EPA pool/Neil Hall 
Néhány hónapja még senki sem gondolta, hogy Finnországban és Svédországban felmerülhet a NATO-tagság, de arra sem sokan, hogy a nemzeti identitás szerves részét képező semlegességet sikerül megtörni Svájcban.
Vlagyimir Putyinnak viszont ezt sikerült elérnie az Ukrajna elleni inváziójával, amely precedens nélküli egységet hozott az európai kontinensre. Az Oroszország közvetlen szomszédságában lévő Finnország pedig egyértelműen érzékelte, hogy már nincsenek annyira biztonságban, mint korábban.
Finnország (és velük együtt Svédország is) ugyanis úgy döntött, lépéseket tesz a NATO-tagság felé, amely a mai nap folyamán újabb lépést haladhat előre: szerdán tartják a parlamenti vitát erről Helsinkiben – írja a The Guardian.
Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke közölte, ma fogják eldönteni, hogy jelentkezzenek-e a katonai szövetségbe, annak ellenére, hogy Oroszország már atomfegyverekkel fenyegetőzött a tagsági eljárás esetére.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
„Szerintem ezt meglehetősen gyorsan le fogjuk rendezni. Akár néhány héten belül, nem kell ehhez néhány hónap”
A finn törvényhozás (Eduskunta) 200 képviselője a múlt hét folyamán kapta meg a dokumentumokat, amelyben a NATO-tagság előnyeiről tájékoztatta őket a kormány, valamint alternatív opciókról, például kétoldalú biztonsági megállapodásokról.
Habár a parlamenti képviselőknek küldött beszámoló nem tartalmazott „javaslatot”, azt hangsúlyozták benne, hogy a NATO nélkül nincsenek szilárd biztonsági garanciák, annak ellenére, hogy Helsinki eddig is szoros együttműködésben volt.
A közvéleményt pedig nem kell győzködni, korábban ugyanis 20-30 százaléka támogatta a lakosságnak a fegyveres szövetséghez való csatlakozást, ami az Ukrajna elleni invázió óta 60 százalékra emelkedett.
