Erdogan elmondta, mikor lehetett volna már csírájában elfojtani az orosz agressziót
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke azon kivételes helyzetben van, hogy NATO-tagként Oroszországgal is jó viszonyt ápol, így alapos ismeri mindkét világot.
A török elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) kezet fog Jens Stoltenberg NATO-fõtitkárral az antalyai diplomáciai fórumon a törökországi Antalyában 2022. március 11-én.
MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal 
Az Antaljai Diplomáciai Fórumon (ADF), ahol 75 ország képviselői beszélték át az aktuális globális ügyeket, köztük Oroszország Ukrajna elleni invázióját, Erdogan erős nyitóbeszédet tartott a helyzetet illetően.
A Newsweek beszámolója szerint a török elnök ugyanis arról beszélt, hogy a Krím-félsziget orosz annektálására adott „elégtelen” lépések voltak azok, amelyek a jelenlegi invázióhoz vezettek hosszabb távon. Úgy véli, ha akkor határozottabb a világ, a mostani események nem történnek meg:
„Ha az egész Nyugat és az egész világ felemelte volna a hangját a 2014-es krími invázió ellen, akkor más lenne a kép napjainkban? Azok, akik Krím elfoglalásánál csendben voltak, most már mondanak valamit. Akkor az igazság a világ egyik részén igaz, a másikon nem? Milyen világ ez?”
Hozzátette: sajnos a nemzetközi közösség nem mutatott kellő érzékenységet akkor és nem nyújtott megfelelő támogatást, hogy azt az igazságtalanságot kezelni lehessen. Ukrajnát sajnos egyedül hagyták a saját küzdelmében.
„Ma egy olyan problémának a pusztító és fájdalmas következményeit láthatjuk, amelyet meg lehetett volna diplomáciai úton oldani, ha időben mutatunk erős akaratot. Amikor látjuk, hogy civilek hagyják el otthonaikat, amikor gyermekek aggódnak és félnek, amikor városok vannak romokban, amikor ártatlan emberek meghalnak, szomorúságunk exponenciálisan nő”
Vlagyimir Putyin még a majdani tüntetések hatására annektálta a Krím-félszigetet, miután a nyugatbarát tüntetők megbuktatták a híresen oroszbarát Viktor Janukovics elnököt. Ezt követően robbant ki a polgárháború a Donyec-medencében is, amelynek gyakorlatilag a kiszélesítése lett a február 24-én kitört orosz-ukrán háború.
