Megugrott a jemeni háború civil áldozatainak száma, mióta az ENSZ távozott
Az ENSZ tavaly novemberi becslése szerint 2021 végére 377 ezer áldozatot követelhet a konfliktus, a halálesetek 60 százalékát pedig az élelemhez, vízhez és egészségügyi ellátáshoz való elégtelen hozzáférés okozza.
Fotó: Túlélõk után kutatnak mentõalakulatok tagjai egy megsemmisült épület romjai között a jemeni kormányerõket támogató szaúdi vezetésû arab katonai koalíció húszi célpontok elleni légicsapásait követõen a jemeni fõvárosban, Szanaában 2022. január 19-én. Két nappal korábban húszi lázadók dróntámadásaiban legkevesebb 12 ember életét vesztette az Egyesült Arab Emírségek fõvárosában, Abu-Dzabiban.
MTI/EPA/Jajha Arhab Előzmény:
A Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) csütörtökön tette közzé, hogy az elmúlt négy hónapban 1 535 civil sérült meg vagy lelte halálát a jemeni konfliktusok során, mióta az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziójának mandátuma lejárt.
Ez a szám csaknem a duplája annak a négy hónapnak, amikor a misszió még aktív volt, ami különösen a légi csapások polgári áldozatainak számában mutatkozik meg, 39-szer többen veszítették ugyanis életüket azóta ilyen támadások során.
„A döntő fontosságú emberi jogi vizsgáló testület eltávolítása visszavezetett az ellenőrizhetetlen, szörnyű jogsértésekhez”
– fogalmazott Erin Hutchinson, az NRC jemeni országos igazgatója.
Hutchinson azt is hozzátette, valószínűleg soha nem fog kiderülni, ki a felelős a jemeni gyermekek és családok haláláért, a háború sújtotta országban ugyanis már nincs jelen független, nemzetközi és pártatlan megfigyelő a polgári halálesetekkel kapcsolatban. Az NRC felszólította az ENSZ-t, „sürgősen állítsa vissza a testületet annak érdekében, hogy a konfliktusban részt vevő felek ne sérthessék meg a nemzetközi humanitárius jogot következmények nélkül”.
A jemeni Kiemelt Szakértők Csoportját az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) hozta létre 2017-ben, októberben azonban megtagadta a csoport mandátumának megújítását egy név szerint szavazás után. A csoport szakértői „a helyzet kezelésére irányuló politikai akarat hányának” nevezték a döntést, ami „jelentős visszalépés” a konfliktus valamennyi áldozata számára.
A Civil Impact Monitoring Project jelentése szerint 2017. december 1. óta több mint ötezer ember, köztük ezer gyermek halálát okozta a fegyveres erőszak, az ENSZ tavaly novemberi becslése szerint pedig 2021 végére 377 ezer életet követel a konfliktus, az áldozatok 60 százalékának halálát pedig az élelmiszerhez, vízhez és egészségügyi ellátáshoz való elégtelen hozzáférés okozza.
Az ENSZ „a világ legnagyobb humanitárius válságának” minősítette a 2014 óta folyamatosan zajló konfliktust – számolt be az rt.com.
