Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
364,59 Ft
Euró
391,04 Ft
Font
458,00 Ft
Bitcoin
62,935 $

Kiderült, mennyi D-vitamint kell elfogyasztani egy nap

A D-vitamin-hiány az európai lakosság körében népbetegségnek számít, ezért főként akkor kell gondoskodnunk az utánpótlásról, amikor kevesebb a napsütéses órák száma.

Unsplash
Egészség/Életmód

Kulcsár Péter

Szerkesztő

Néhány évtizeddel ezelőtt a D-vitamin hiányát főként az angolkórral hozták kapcsolatba, ám azóta kiderült, sokkal több rendellenesség előszobája lehet a D-vitamin-hiány – olvasható az Egészség Kalauz riportjában.

A D-vitamin legfőbb természetes forrásai a tengeri halak és a máj, és mivel a magyarok ezekből keveset fogyasztanak, így lesújtó adatokat mutatnak a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos mérések. Soron kívül Ezek az újítások jöhetnek az iOS 18-cal

Télen ront a helyzeten az aktív D-vitamin-szint, amit a napfénynek való kitettség hiánya idézhet elő. Szakemberek úgy gondolják, az egészséges gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szüksége van a D-vitamin pótlására a napfényhiányos hónapokban, de vajon mennyi kell belőle?

Csecsemőknél napi 500 NE D-vitamint javasolnak az orvosok, felnőtteknél pedig eltérő módon alakulhat az adagolás – mutatjuk, mire figyeljünk oda!

Ősztől tavaszig minden felnőttnek napi 2000-4000 NE D-vitamint kellene a szervezetébe juttatni, mégpedig a következőképpen:

– egészséges felnőtteknél szeptembertől áprilisig javasolt a D-vitamin szedése. Számukra napi 1500-2000 NE D-vitamin-adag javasolt;

– túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél (testtömegindex; BMI > 30 kg/m2) az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000-4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt,- folyamatosan, naponta szedve;

– a D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak egész évben, folyamatosan javasolt a D-vitamin-bevitel.

D-vitamin-hiány szempontjából kockázati csoportba tartoznak az újszülöttek, az időskorúak, az elhízottak, az életmódjuk miatt napsugárzást tartósan nem kapó személyek, a terhes nők és a szoptató anyák, a csontlágyulásos és csontritkulásos betegek, a krónikus máj- és vesebetegek, a felszívódási zavarral élő betegek, a mell- és vastagbéldaganatosok, a magas vérnyomásos páciensek, a krónikus szívbetegségben szenvedők, illetve bizonyos gyógyszereket (pl. gyulladáscsökkentő szteroidok) szedők.