A csillagászat egy évtizedes talányát fejtették meg asztronómusok
Közel egy évtizede tartó bizonytalanság után végre kiderítették, milyen jelenségek állnak az óriási energiával rendelkező gamma-kitörések (GRB) mögött.
Unsplash 
A GRB-k valójában extrém rövid ideig létező, ám annál extrémebb erővel bíró kozmikus jelenségek, melyek akkor alakulnak ki, amikor egy masszív csillag elpusztul, és fekete lyuk keletkezik a helyén.
A tudósokat éveken keresztül foglalkoztatta, pontosan milyen mozgatórugói lehetnek ennek a természeti hatásnak, egyesek a mágneses erőtérnek, mások pusztán a véletlennek tudták be a folyamatokat, ám végre pont került az ügy végére.
A Bath Egyetem asztrofizikus professzora, egyben a megoldást jelentő tanulmány főszerzője, Carole Mundell elmondta, a fény úgynevezett polarizációs tulajdonságára összpontosítva rájöttek, hogy minden bizonnyal az elhaló objektumok mágneses mezője táplálhatja energiával a robbanásokat.
Mindez komoly eredményként értékelhető, hiszen évtizedes kutatások során kerülhetett végül helyére a kirakós utolsó darabja is. Tudósok általánosságban megegyeztek abban, hogy a kilökődött csillagok körül létrejövő mágneses tér képes egy adott pontra fókuszálva sugárnyalábszerű robbanásokat előidézni, miután forgásba kezdett és fekete lyuk alakot öltött.
Abban az egyben nem született még egyetértés, hogy ezek a mágneses mezők pontosan milyen hosszú ideig léteznek, és mi történhet velük azt követően, ha kellő távolságba kerülnek a felrobbant csillag maradványaitól.
Mivel mindegyik kutatócsapat eltérő metodikát használt a vizsgálatok során, ezért nem véletlen, hogy szinte lehetetlen konszenzusra jutni, ám az új autonóm űrteleszkópok segíthetnek megoldani a problémákat, mivel a GRB-ket is sokkal precízebben meg tudják velük figyelni, így a tudóstársadalom hamarosan elismerheti az új teória hitelességét.
