Betonozáshoz használják a legfoglalt kokaint Ecuadorban
A módszer azért is hatékony, mert egy tonna kokain elégetése körülbelül 12 órát vesz igénybe, míg ugyanennyi „kapszulázása” kevesebb mint 3 óra alatt megvan.
Fotó: Unsplash 
Az ecuadori hatóságok szerint az egy évvel korábbi mennyiséghez képest 2021-ben kétszer annyi kábítószert, főként kokaint foglaltak le, s bár ez 2022-ben némiképp mérséklődött, a helyzet változatlan maradt: a rendőrség raktárai és égető kemencéi sem bírtak el ezzel.
Ezért a kormány úgy döntött, hogy a felesleges kokaint ezentúl építőanyagként használják fel, s ezt az ún. kapszulázós módszerrel, illetve az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) támogatásával viszik véghez.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy hulladékfeldolgozó üzemben, néhány ipari gép segítségével bezúzzák a kokaintéglákat, majd az így kapott finom port más anyagokkal (cement, homok) összekeverik, vizet adnak hozzá, s a végterméket az építkezésekre viszik.
Kifejtették, ahogy a drog bekeverésével készült iszap megszilárdul, és a többi jelenlévő anyaggal reakcióba lép, egy olyan stabil és áthatolhatatlan mátrixot képez, amely megakadályozza, hogy a kokain a talajba szivárogjon, illetve azt is, hogy újból vissza lehessen nyerni belőle a kábítószert.
A Reuters beszámolója alapján a módszer azért is hatékony, mert egy tonna kokain elégetése körülbelül 12 órát vesz igénybe, míg ugyanennyi „kapszulázása” kevesebb mint 3 óra alatt megvan, bár még mindig közel 83 tonna kokain vár arra Ecuadorban, hogy végül betonként végezze.
