Hamarosan jöhet a 800 forintos kenyér, és a liszt is drágul
Több tényező felelős a folyamatos drágulásért, az viszont még kérdéses, a piaci szereplők mennyire tudják majd érvényesíteni az áremelést a fogyasztói árakban.
Fotó: Pixabay 
A jelenleg fennálló súlyos aszály következtében országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, amely körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál, ennek oka pedig az esőhiány, ugyanis mintegy 220-250 milliméternyi csapadékra lenne még szükség a földeken.
Tavaly júniusban 60-65 ezer forint volt a búza ára tonnánként, amely most 140 ezer forintnál jár, ez viszont gyakorlatilag egy megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit. Mindemellett hatalmas gondot jelent az is, hogy aki a fennálló pluszköltségeket nem tudja mihamarabb elismertetni az áraiban, akár pillanatok alatt is csődbe mehet.
Mindezt az elszabaduló energiaárak is jelzik, például a Hajdúgabona Zrt. éves villanyszámlája a tavalyi 250 millió forintról 900 millió forintra ugrott, a Hajdúsági Sütődék Zrt. pedig 5 és félszer akkora gázszámlát fizet most, mint néhány hónappal ezelőtt.
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta, ma egy kiló búza ára 140 forint, s ebből dolgozik a malomipar, amely a liszt esetében azt jelenti, hogy hozzávetőleg 230 forintos kilónkénti átadási ár tartozik hozzá. Majd amikor erre ráterheljük az árrést és az áfát, végeredményként egy olyan ár jön ki, amely szerint 300 forint feletti összegbe kerülhet a liszt a boltokban.
Hozzátette, júliustól további 40 százalékos lisztáremelés lép életbe, amelynek hatása tovagyűrűzik a malomipartól a sütőiparig, ám az még kérdéses, hogy mindezt mennyire tudják majd érvényesíteni a piaci szereplők a fogyasztói árakban.
Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója arra utalt, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat kezdődött el tavaly, hiszen szeptember eleje óta a liszt ára konkrétan megduplázódott, novembertől a gáz ára 5 és félszeresére nőtt, az áram pedig januártól háromszor annyiba kerül.
Az energiapiaci történések mellett a drágulás másik oka az alapanyagár-növekedés, ugyanis a becslések szerint a következő egy-másfél hónapban további 30-40 százalékos áremelkedés várható a gabona- és a lisztpiacon.
Majd a harmadik ok a gazdák és a gabonatermesztők hozzáállásában mutatkozik meg, ugyanis az a gazda, aki nem hibázta el az eladásait, idén 4-5-szörös extraprofitot tud bezsebelni a tavalyi terménye után – írta a 24.hu.
Emiatt hatalmas aránytalanságok alakultak ki, amelyektől leginkább az értéklánc két középső szereplője, a malom- és a sütőipar szenved, hiszen lassan már ott tartanak, hogy a kereskedelemnek annyiért tudják átadni a termékeiket, mint amennyi egy éve a fogyasztói áruk volt.
