Az alultáplált emberek nagyobb eséllyel kapják el a koronavírust

A Medical Xpress legújabb cikkében az olyan alultápláltságra összpontosított, amely a leptin hiányos szintjéhez vezet, mint amilyen a fehérje-energia alultápláltság, a táplálékfehérje hiánya a megfelelő kalóriabevitel ellenére. A fehérje-energia alultápláltság globális probléma, és míg Ázsiában ez az állapot csökkent, az afrikai nemzetek folyamatos növekedésről számoltak be az elmúlt időkben. A leptin egy hormon, amely a test zsírsejtjeiben termelődik, és többféle szerepet tölt be az immunrendszerben.

Az alultápláltság okozta leptin hiány biztosan nem védi meg az embert a koronavírust okozó fertőzésétől, de a molekuláris orvostudomány és az immunológia területén mások munkája alapján feltételezhető, hogy ellensúlyozhatja a fertőzéssel járó túlzott gyulladás okozta károkat. Természetesen ez nem lenne ok arra, hogy lazítsunk az alultápláltság bármely formája elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseken. Soron kívül Nem volt valós az érdi fiatal terrortámadással való fenyegetőzése, csak a nézettségért csinálta

A leptin növeli a szervezet gyulladásos citokinekre – a gyulladást szabályozó fehérjékre – adott válaszát. A túlsúlyos koronavírus-pozitív betegeknél általában magasabb a leptin szint, a magas leptin szint pedig súlyos lefolyású koronavírushoz társul. Ezért a leptin immunrendszerre gyakorolt hatása és a koronavírus progressziójával és súlyosságával való összefüggése értékes biomarkerré teheti a betegek állapotának előrejelzésében.

Táplálkozás, leptin és az immunrendszer

Az alultápláltság magában foglalja a vitamin- vagy ásványianyag-hiányt, a túlsúlyt és az elhízást is. Tudjuk, hogy az alultápláltság összefügg az immunrendszerben bekövetkező változásokkal – ez pedig különösen igaz a fehérje-energia alultápláltságra.
A kiegyensúlyozott táplálkozással rendelkező emberek immunrendszere citokinek felszabadításával reagál a fertőzésekre: ezek olyan jelzőmolekulák, amelyek arra utasítják az immunrendszert, hogy támadja meg a behatoló mikrobákat.

A támadás leggyakrabban gyulladás formájában történik, s amint a betolakodó mikrobák kiürülnek a szervezetből, a gyulladás megszűnik, a szervezet pedig visszatér a normális állapotba. A gyulladásos válasz aktiválásának és deaktiválásának ez a gondos egyensúlya döntő fontosságú a szervezet normális működéséhez.

Amint azt az elmúlt év során megtudtuk, sok súlyos fertőzéses esetben az immunrendszer citokinek hullámát, úgynevezett citokinvihart alakít ki a szervezetben. Ez hosszan tartó hipergyulladásos választ okoz, amely több kárt okoz, mint hasznot, amikor megtámadja az ember szerveit. Az alacsony leptin szintű embereknél, például a fehérje-energia alultápláltságban szenvedőknél az immunrendszer több gyulladáscsökkentő citokint és kevesebb gyulladásos citokint termel.

Az immunválasz ilyen jellegű eltolódása a gyulladáscsökkentő profil javára elméletileg ellensúlyozná a súlyos koronavírusos esetekben gyakran megfigyelhető hipergyulladásos válasz súlyos következményeit, amikor a beteg szervei károsodhatnak. De az is lehetséges, hogy ez a gyulladáscsökkentő válasz elfedheti a vírussal fertőzött, alultáplált emberek tüneteit. Úgy tűnhet, hogy inkább enyhe vagy közepesen súlyos megfázásban vagy influenzában szenvednek, mint koronavírusban, ez azonban azt jelenti, hogy a fertőzések valódi számát mindenhol alábecsülhetik, és hozzájárulhatnak a betegség terjedéséhez, mivel az emberek nem tudják, hogy fertőzöttek.