Élethosszig tartó oltási programot javasolnak a vakcinákat fejlesztő vállalatok
Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Immunizációs Világhét alkalmából készített összeállításából derült ki, hogy a világon alkalmazott védőoltások hatékonyságából kiindulva érdemes lenne számba venni azt a lehetőséget, hogy élethosszig tartó oltási programmal védekezzünk a koronavírus ellen.
A Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjával beoltanak egy férfit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. április 26-án.
MTI/Vajda János 
Jelenleg 27 fertőző betegség ellen áll rendelkezésre oltóanyag, mely vakcinák a becslések szerint közel 3 millió ember életét mentik meg világszerte, miközben megközelítőleg 1,5 millió ember veszti életét olyan fertőzésben, mely megelőzhető lett volna az időben beadott oltással.
A Magyarországon alkalmazott védőoltások programja kiemelkedőnek számít a régióban, ugyanis már csecsemőkorban elkezdődik a védőoltások beadása, a legfiatalabb generációt érintő 12 súlyos betegség ellen pedig közel 100 százalékos átoltottsággal rendelkeznek a gyermekek.
Habár a gyermekek esetében kifejezetten jól működik a rendszer, a felnőttek közül nagyon sokan nincsenek beoltva a súlyos betegségek ellen, ezért az idősödő társadalomban egyre csak növekszik a veszélyeztetett korosztály aránya, ám mindez egy nemzeti élethosszig tartó oltási programmal orvosolható lenne.
Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója úgy véli, az élethosszig tartó immunizálással elérhetnénk, hogy hosszabb és produktívabb életet élhessünk, mely gyakorlat a világjárvány után újrainduló gazdaság erősödését is megalapozhatná.
Az élethosszig tartó oltási program nem csak az emberek egészségét őrizné meg, de elképesztő mennyiségű pénzt is megspórolna az egészségügyi rendszernek, ugyanis minél kevesebb embert kell kórházban kezelni, annál több pénz marad az ellátórendszer fejlesztésére, ám a felnőttkori védőoltások mindemellett
- növelik a lakosság életminőségét és az egészségben eltöltött évek számát
- csökkentik az orvos-beteg találkozásokat, növelve ezzel az alapellátás hatékonyságát,
- csökkentik a kórházban- és táppénzes állományban töltött napok számát,
- csökkentik a tartós betegség kialakulásának esélyét,
- csökkentik a krónikus alapbetegségek súlyosbodásának kockázatát,
- bizonyos oltások által biztosított védettség csökkenti az antibiotikum rezisztenciát,
- csökkentik az egészségügyi kiadásokat,
- a beteget otthon ápoló családtagok nem esnek ki a munkából, valamint
- növelik a munkaképes lakosság termelő erejét és a nemzetgazdasági szinten jelentkező megtakarításokat.
A lakosság öregszik, mely egy természetes folyamat, ám ha nem ügyelünk a védőoltások fontosságára, könnyedén meglehet, hogy az egyre idősödő korosztály veszélyeztetettebbé válik, ezzel kitéve olyan megbetegedéseknek, melyek elkerülhetők lettek volna az oltásokkal – írja a Portfolio.
„Egy idősödő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik, és az idült betegségek növelik a fertőzésre való rizikót. A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már jobb életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna”
– fogalmazott Holchacker Péter, az AIPM igazgatója.
