A koronavírus egyes hatásait csak 10 vagy 25 év múlva tudhatjuk meg?

Az 1918-as globális szintű influenzajárvány sok esetben hasonlít a jelenlegi világjárványra, mely rengeteg áldozatot követel. Ez a szám azonban egyelőre messze elmarad attól, amit az akkori betegség követelt.

A koronavírus-járvány ezen a pontján már több mint 32 millióan fertőzöttről és világszerte több mint 980 000 halottról tudni, akik a COVID-19 következményeként hunytak el. Bizonyos szempontból példátlan idők ezek, de nem teljesen. A jelenlegi járvány valójában nem példa nélküli… Legutóbb 1918-ban álltunk szemben egy ekkora horderejű pandémiával, amikor az influenza világszerte pusztította a lakosságot, és rengeteg ember halt meg. Soron kívül Második világháborús bombát találtak egy német futballstadion közelében

Az 1918-as globális járvány 1919-ig 50–100 millió ember életébe került. Kísérteties a párhuzamok az 1918-as influenza és a 2020-as koronavírus-járvány között: egy olyan betegségről beszélünk, amely néhol erős tünetekkel jelentkezik, és képes egyik pillanatról a másikra sok helyen felbukkanni a gócpontok miatt. Az influenza specialistái és a fertőző betegségek szakértői több mint 100 esztendőn át próbálták oktatni a tömegeket a jövőbeni járványok megelőzésének reményében. Most pedig mégis itt tartunk, egy újabb világjárványban vagyunk, és hosszú hónapokkal a vírus megjelenése után sincs a kezünkben az ellenszer.

Hogy világos legyen, a jelenlegi járványért felelős koronavírus nem egy influenzavírus! Az 1918-as és a 2020-as járványok mégis hasonlóságot mutatnak egy új, félelmetes és akár halálos vírus alapján, amely nagy vihart kavart és rengeteg problémát generált a világunkban.

A társadalom minden területén károkat okozott, és okoz továbbra is. Mint arra a CNN is rámutatott, nem minden esetben vannak hasonlóságok a két vírus között. Az 1918-as betegséghullámban például a fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel hunytak el, mint most a koronavírusban. Jelenleg egy olyan vírussal állunk szemben, ami veszélyesebb az idősekre, és azokra, akiknek valamilyen súlyosabb betegségük van.

Az egyik igazi üzenet az, hogy a dolgok mégsem annyira újszerűek, mint amilyennek tűnhetnek, valamint az emberi magatartás kiszámítható, amikor ilyen mértékű járványokról beszélünk. Annak ellenére, hogy rengeteg információra tettünk szert az 1918-as vírusról, még mindig nem tudjuk, hogy az miért volt halálos.

Most pedig itt vagyunk, 100 évvel később és rengeteg mindent tudunk a koronavírusról, de ebben az esetben sem ismerjük annak az okát, hogy az miért halálos, vagy pontosan mit is csinál. A CNN által megkérdezett szakértők is elmondták, hogy ismerheti valaki a molekuláris biológiát, a vírusokat, és azt, hogy azok milyen módon szaporodnak, még mindig lehetnek olyan betegségek, amiket nem értünk.

Amikor pedig nincs világjárvány, adódik a kérdés, hogy éves szinten miért fordítanak ekkora összegeket a különböző kutatásokra, vagy megelőzésekre. Kérdés, hogy ezeket a nagy összegeket miért nem fektetik például az Alzheimer-kór gyógyításába. A jelenlegi helyzet igen egyszerű válasz lehet erre, mivel a Földön soha nem lehetünk teljes biztonságban, és mindig lehetnek olyan járványok, amiket nem ismernek kellőképpen és annak a felkutatása hosszú időt vesz igénybe.

Egy járvány többféleképpen érhet véget. Az oltás is egy verzió, csakúgy, mint amikor az ember némileg immúnissá válik a fertőzések után, valamint elhunynak azok, akik ennek a leginkább ki voltak téve. Az 1918-as járványnak három robbanáspontja volt, és valami hasonló történhet most is a különböző hullámokkal. A nagy kérdés, hogy ez mibe fog kerülni, és mikor ér véget pontosan.

Egyelőre a hosszú távú hatásokat sem ismerhetjük, mert lehetséges, hogy a vírus akkor is károsítja a szervezetet, közelebbről a szívet és a tüdőt, ha az embernek semmilyen tünete nincs. Valószínűleg ez olyan emberek esetében is megtörténhet, aki semmilyen tünettel nem rendelkezik. Mint azt a CNN szakértőik is elmondták, nem ismerjük ezeket a hatásokat, azokat csak később tudhatjuk meg, akár 10 vagy 25 év múlva.

Spanyolország negatív koronavírus-mérföldköve: naponta 500-an kerülnek kórházba