Virágzik a Telegram, napról napra nő a népszerűsége
A Telegram üzenetküldő alkalmazás az ukrajnai orosz invázió óta az egyik legelterjedtebb platformmá vált, annak ellenére, hogy aggályok merültek fel az adatbiztonsággal és a félretájékoztatás elleni védelemmel kapcsolatban.
Fotó: Twenty20 
A Facebook és az Instagram oroszországi blokkolása miatt keletkezett űrből profitált a Telegram, mivel a közösségi médiához hasonló módon kínál platformot a tömeges üzenetküldésre. A platform egyben az egyik utolsó ablak Oroszországra, de egyben nyílt csatorna is az ostrom alatt álló ukrajnai történésekre.
A Telegram által közölt napi adatok szerint az alkalmazást az év eleje óta több mint 150 milliószor töltötték le, a félmilliárd aktív felhasználóról szóló hivatalos adat tavaly januárra datálódik. Moszkva ukrajnai inváziója előtt a Telegramnak előnyére vált, hogy nem a nagy amerikai platformok gazdasági modelljét használja, amelyek a felhasználóik adataiból származó bevételeket generálják.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
A letöltések tavaly megugrottak, amikor a ProPublica oknyomozó újságíróinak jelentése azt állította, hogy a Facebook csapatai a vállalat biztosítékaival ellentétben megtekintették a WhatsAppon keresztül küldött üzeneteket.
A Telegram ugyanakkor profitált az alkotói, a 2014-ben hazájukat elhagyó orosz állampolgárságú testvérek, Pavel és Nikolai Durov imázsából. A hatóságok nyomására Nikolai Durov inkább eladta az általa létrehozott VK-ban lévő részesedését, minthogy átadja az aktivisták személyes adatait a kormánynak.
„A Telegram most egy nagyon szép bosszútörténet, és mindannyian szeretjük a jó bosszútörténeteket“ – mondta Enrique Dans, aki a madridi IE Business School információs rendszerekre specializálódott professzora.
„Vajon ez elég lesz ahhoz, hogy a Telegram a világ kedvenc üzenetküldő alkalmazásává váljon? Ezt még sokáig nem lehet tudni. Az alkalmazásnak még sok mindent kell bizonyítania olyan területeken, mint a biztonság, a titkosítás és az üzleti modell“ – tette hozzá.
Bár a Dubajból működtetett platform azt állítja, hogy biztonságos, alapértelmezésben nem titkosítja az üzeneteket, ahogy a Meta tulajdonában lévő WhatsApp állítása szerint teszi. Ráadásul „a Telegram ismertsége az elmúlt hetekben óriási mértékben megnőtt, és ez felvetette a kérdést a félretájékoztatásról a platformon“ – mondta Jamie MacEwan, az Enders Analysis médiaelemzője.
Az üzenetküldő platformokat általában véve régóta érik kritikák a félretájékoztatás elleni küzdelemre való képességükkel kapcsolatban. Az AFP megkeresésére a Telegram azt mondta, hogy „több száz hivatásos moderátort foglalkoztat, hogy a platformot biztonságban tartsa a felhasználók számára“, és ez a csapat „folyamatosan bővül“.
A teljesen ingyenes Telegram tavaly kezdett el hirdetni, de csökkentett, erősen szabályozott kínálattal, és garantálva, hogy nem használja fel a felhasználók privát adatait célzásra. Tavaly áprilisban a Vedomosztyi orosz üzleti napilap arról számolt be, hogy a vállalat 2023-ban készül tőzsdére menni, és 30 és 50 milliárd dollár közötti értékelést céloz meg.
