Megháromszorozódhat Magyarország szélerőmű-kapacitása
Ám a kedvező értékek mellett ennek árnyoldalai is lehetnek. A széljárás nehezebben jelezhető előre, mint a napsütés, valamint a keletkező energiát sem tudjuk eltárolni, kiegyenlítése pedig többletfeladatot ró az ellátórendszerre.
Fotó: Unsplash / Illusztráció 
Zay Balázs, a Klímakutató Intézet szenior kutatója a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, az atom- és a napenergiához képest kevesebb szó esik a hazai szélerőmű-kapacitásról, amely a tervek szerint megháromszorozódhat és egy GW-ra nőhet a meglévő 324,9 MW szélerőművi termelési kapacitás. Állítása szerint már meglévő szélturbinák korszerűsítésével is jelentősen (2-2,5-szeres mértékben) tudnánk növelni a megtermelt villamos energia mennyiségét. Amellett, hogy az új turbinák jobb hatásfokkal üzemelnek, a magasság és a lapátok méretének növelése exponenciálisan javítja a turbinák teljesítményét.
Ezt követően emlékeztetett, a szélturbinák telepítése a jövőben könnyebbé válik. Lantos Csaba energiaügyi miniszter november 22-én bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőművi szabályozás átalakításáról. Az ún. védőtávolság a jelenlegi 12 kilométerről 700 méterre szűkül, azonban a kutató hozzátette: itt azért jóval árnyaltabb a kép, méghozzá több tekintetben is. A kormány ugyanis a szabályozás könnyítésével párhuzamosan ki fogja jelölni a régiókat, ahol a szélkerekek felépíthetők, így nem kell attól tartani, hogy például a Balaton-felvidék majd ipari területté változik a szabályozást követően.
A jelenlegi 324,9 MW kapacitás a hazai villamosenergia-szükséglet alig 1,5%-át lenne képes fedezni, ám mivel időjárásfüggő technológiákról van szó, a beépített kapacitás 100%-a sosem hasznosul. Zay Balázs ennek kapcsán megjegyezte, hogy a 2010–2016 közötti időszakban a beépített szélerőművek kapacitás-kihasználtságának súlyozott átlaga 23,3% volt, szemben a 22,1%-os EU-átlaggal. A jó vagy legalábbis jobb eredmény feltételezhető oka, hogy a megépült projektek az ország legjobb adottságú helyein valósultak meg.
Bővítés körültekintő módon
„Az Európai Bizottság által megrendelt 2018-as tanulmány szerint Magyarország területének 11%-a potenciálisan alkalmas szélturbinák telepítésére. A legkedvezőbb adottságai a Dunántúlnak, azon belül is a Dél- és Közép-Dunántúli Régiónak vannak – ismertette a kutató. A földrajzi lehetőségek maximális kihasználása esetén, kétezer óra ideális szélerősség mellett akár 86 TWh (43 GW kapacitás és kétezer óra szél egy évben) villamosenergia is előállítható lenne, ami a Paks II beruházás négyszerese. Erre az értékre a zöldek előszeretettel szoktak hivatkozni”
– fogalmazott.
A szakértő korábban beszélt arról is, hogy a földrajzi tényezők mellett a szélsebesség sem mindegy. A turbina veszteségei miatt van egy minimális indítási szélsebesség: általában amíg a szél nem éri el a három méter per szekundum (10,8 kilométer per óra) sebességet, addig a lapátok nem forognak, viszont a gépészet áramellátását addig is biztosítani kell, azaz alacsony széljárásnál a szélerőmű fogyasztóként viselkedik.
Hangsúlyozta, világossá kell tenni, a szél a napsütésnél is nehezebben jelezhető előre. Ekkora kapacitás termelését képtelenség lenne kiegyenlíteni, tárolni vagy értékesíteni a környező országoknak, nem tudnánk hasznos módon felhasználni sem. A jól eltalált szélenergia-kapacitás segítheti a naperőművek kiegyenlítését, viszont növelheti is a villamosenergia-hálózat terheit, ezért a bővítését nagyon körültekintő módon kell elvégezni. Végül hozzátette, az emlegetett egy GW-kapacitás kedvező számnak tűnik a már meglévő 3,3 GW (ipari) naperőművi kapacitás mellé.
