Óvatosabban költenek a magyarok, ebben több tényező is szerepet játszott

Fotó: Pixabay
not image

Koós Alexandra

2022. május 8. - 13:14

Az extra juttatások miatt februárban és márciusban többet költöttek a vásárlók, azonban sokan vannak, akiket az áremelkedés, a járvány és a háború is arra ösztönzött, hogy óvatosabban vásároljanak.

A Pulzus Kutató által készített közvéleménykutatás alapján nyilvánvalóvá vált, hogy márciusban jóval többet költöttek az emberek, hiszen az éves összevetés tekintetében a kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékben, 16 százalékkal nőtt.

Minden valószínűség szerint ebben nagy szerepet játszhattak a háztartásoknak kifizetett állami extra juttatások, például az szja-visszatérítések, azonban úgy tűnik, a bizonytalanabb gazdasági környezet és az elszálló infláció miatt várhatóan alábbhagy a vásárlási kedv.

Ezt jól bizonyítják a február előtti adatok is, miszerint a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalma nem mutatott jelentősebb növekedést 2021 közepe óta, a korábbi évekkel ellentétben.

Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a komolyabb beruházásokat igyekeznek elhalasztani, részben azért, mert több termék vagy eszköz drágább lett, amelyet a koronavírus, a megjelenő alapanyag-és nyersanyaghiány, valamint az ukrajnai háború is kedvezőtlenül befolyásolt.

A közvéleménykutatásban részt vevők 41 százaléka arról számolt be, miszerint az említett tényezők miatt elhalasztotta az 50 ezer forintot meghaladó kiadásait, bár 46 százalékuk ennek ellenkezőjéről vallott, 13 százalék pedig nem adott választ.

Azonban markáns különbség is megfigyelhetővé vált a nemek között, eszerint a nők sokkal elővigyázatosabbak, mivel 52 százalékuk döntött amellett, hogy későbbre tolja az 50 ezer forint feletti vásárlásokat, ám a férfiak körében csak tízből háromra volt ez igaz.

Korosztályok tekintetében az idősebbek, köztük a nyugdíjasok óvatosabbak, a 60 év felettiek például 51 százaléka számolt be arról, hogy elhalasztja ezen beszerzéseit, azonban a középkorúak és a fiatalok többsége kitartott az eredeti tervei mellett.

A végzettség szerinti bontás több kategóriában is javarészt döntetlent mutat, mivel az érettségizettek 40 százaléka nem halasztja el ezeket a vásárlásokat, 48 százalékuk ellenben igen, a diplomások esetében pedig 50 és 41 százalékos eredmény jött ki.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők közül tízből négyen mondtak le a komolyabb értékű dolgok beszerzéséről, az érintettek fele viszont az ellenkezőjét állította, a lakóhelyek szerinti összehasonlítás pedig hasonló konklúzióra utalt.

A Napi.hu cikkéből kiderül, miszerint a fővárosban, megyeszékhelyen, kisebb vidéki városokban és községekben élők 40-46 százaléka igennel, 44-48 százalékuk pedig nemmel felelt a témában feltett kérdésre.