Úttörő terápiával ideiglenesen visszanyerte egy vak férfi a látását

Az emberi szervezetben léteznek olyan fehérjék, amelyek rendkívül érzékenyek a fényre, és ha ezeket a molekulákat megtámadják, akkor az őket tartalmazó sejtek és szövetek viselkedését alapvetően meg lehet változtatni. Az optogenetika is erre a mechanizmusra épül, továbbá bevonnak különböző géneket, amelyek képesek stimulálni a szóban forgó sejteket.

A Pittsburghi Egyetem hírfolyama alapján egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült egy 40 éve retinitis pigmentosával élő párizsi férfi szemében visszanyerni a látást. Ehhez az úgynevezett ChrimsonR fényérzékeny proteint fecskendezték gyengébbik látószervébe, ami főként fluoreszkáló algák fő alkotóelemének számít, és fény hatására megváltozik a szerkezete, továbbá felgyorsul benne az ionok áramlása. Soron kívül Szijjártó Péter már „nagyon szeretne túl lenni” a Paks2-n

A ChrimsonR-kezelés jóvoltából a szemben egyre több fehérje termelődik, ezért a kutatók a ganglionsejtekre összpontosítottak, amelyek kulcsszerepet játszanak a fotoreceptorokból származó fénynyalábok agy általi felfogás során, ezáltal el tudták érni, hogy az optogenetika révén közvetlenül helyreálljon a látás.

Az eljáráshoz egy speciális szemüveget alkottak meg, amelyen keresztül pulzáló fényeket sugároztak a retina fényérzékeny sejtjeibe, így a ChrimsonR proteinek megváltoztatták az alakjukat, megnyíltak az ioncsatornák, amelyek közvetítették a fénysugarakból érkező jeleket az agy felé.

Habár az első három-négy hónapban még nem értek el kézzel fogható eredményeket, folyamatos edzés és a szemüveg használat után végül hét hónap után a páciens a gyengébbik szemével képes volt azonosítani tárgyakat a látómezejében.

A technika még a korai fázisban jár, ám korántsem elvetendő ötlet a fényérzékeny proteinek széleskörű alkalmazása, így új dimenziók kapui nyílhatnak meg az orvostudomány előtt, ezért nem tartjuk elképzelhetetlennek azt sem, hogy a jövőben e módszer révén újból látni fognak majd a vakságban szenvedő betegek.