Új-Zéland „anarchista“ tüntetésbe kezdett Kanada hatására

Az új-zélandi tüntetések, amelyek a kanadai „Szabadságkonvoj“ hatására jöttek létre, már második napja zajlanak, azonban míg kedden több ezren voltak jelen, addig szerdára a tömeg nagyjából száz főre fogyatkozott. Ők jelenleg a wellingtoni parlament előtt sátraznak, és megfogadták, hogy nem mennek haza, amíg nem érnek el változásokat. 

A Guardian helyszíni riportere felteszi a kérdést, hogy miért nem olyan hatásos a tiltakozás, mint az amerikai kontinensen, és arra jutott, hogy túl nagy a megosztottság: vannak táblák, amelyek az oltási kötelezettségek és az oltatlanokra vonatkozó korlátozások eltörlésére utalnak, oltási dezinformációt hirdető plakátok, összeesküvés-elméleteket hirdetők, a média ellen is irányul néhány, de még az egyik olajfinomító bezárást ellenző kérések.  Soron kívül Bőnyi iskolai késelés: a megkéselt lány túl van az életveszélyen

A térrel szemben található vendéglátóegység séfje elmondta, hogy bár már 30 éve figyeli, hogy milyen események zajlanak itt, ez volt az eddigi tüntetések közül a legváltozatosabb, amelyen olyan düh, igazságtalanság-érzés és nyílt megfélemlítés volt része, amellyel ő korábban itt sosem találkozott. 

A hely szerdán mindössze 15 percre nyithatott ki, ugyanis a tüntetők az étterem ellen fordultak, amely betartja a hatályos szabályokat, tehát kötelező náluk a maszkviselés és az oltási igazolás bemutatása is. Most azonban az emberek megfenyegették őket, ráadásul nácinak nevezték a személyzetet és megsértették az emberi jogaikat, ezért a séf úgy véli, bár egyetért a mozgalom célkitűzéseivel, hiszen ő is eltörölné a korlátozásokat, nem tudja támogatni a tömeg „anarchiáját“. 

Szerda késő délutánra azonban megfogyatkozott a tömeg, eltűnt az anarchikus hangulat, mindössze három embert tartóztattak le a napokban, estére a helyzet már inkább egy piknikre hasonlított. Bár úgy tűnik, a tiltakozók körében nincs igazi konszenzus, a másik oldalon egység mutatkozott, ugyanis a parlament egyetlen tagja sem volt hajlandó találkozni velük. 

Christopher Luxon, a nemzeti párt vezetője azt mondta, hogy szerinte „nagyon zavaros kitalálni, hogy miről is van szó“, annyira széles skálán mozog a tüntetés, ráadásul nem tartja tisztességesnek, hogy mások szabadságjogaiba avatkoznak vele azzal, hogy elzárják az utakat és megnehezítik a polgárok munkába járását. 

Jacinda Ardern miniszterelnök peremkisebbségként azonosította a megjelenteket, szerinte ez semmiképp sem a többség álláspontja, már csak azért sem, mert „az új-zélandiak jelentős része mindent megtett egymás biztonsága érdekében“. 

Az országban jelenleg kötelező a koronavírus elleni oltás az olyan ágazatokban dolgozók számára, mint az egészségügy, a bűnüldözés, az oktatás és a védelmi szektor, aki nem veszi fel a vakcinát, azt akár el is bocsáthatják. Az éttermekben, vallási- és sporteseményeken kötelező az oltási igazolvány bemutatása. 

Az ötmilliós lakosság mintegy 70 százaléka már a második oltást is felvette, összesen 53 haláleset és 18 ezer megbetegedés történt, szerdán 200 új fertőzést regisztráltak, azonban a korlátozások, a legalább 10 napos karanténkötelezettség és a kötelező oltás egyre nagyobb ellenérzéseket vált ki. 

Új-Zéland a múlt héten jelentette be a határnyitási tervét, amely több tízezer állampolgár számára teszi lehetővé, hogy hazatérjenek még akár ebben a hónapban, de a legtöbb külföldit egészen októberig nem akarják beengedni az országba.