Megerősítették: titkos iratokat vitt ki Donald Trump a Fehér Házból
Donald Trumpot már korábban meggyanúsították azzal, hogy titkos információkat tartalmazó dokumentumokat vitt ki a Fehér Házból, és úgy tűnik, ez a gyanú beigazolódni látszik.
Fotó: EPA/MICHAEL WYKE 
Előzmény:
A Nemzeti Levéltár és Iratkezelési Hivatal közölte, hogy megerősíthetik az információkat az alapján, hogy 15 dobozni iratanyagot találtak a volt elnök Mar-a-Lagón található rezidenciáján, ezért az ügyet elküldték az Igazságügyi Minisztériumnak.
A szövetségi törvények tiltják a minősített dokumentumok illetéktelen helyre történő elszállítását, bár elképzelhető, hogy Trump megpróbálhat azzal érvelni, hogy elnökként ő volt a végső minősítést feloldó hatóság.
A kormánytitkok kezelésének ellenőrzéséért felelős szövetségi nyomozók egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben, sem ők, sem a minisztérium nem erősítette meg, hogy nyomozást folytatnának – írja az AP News.
Trump a közelmúltban cáfolta azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy kormánya és a Nemzeti Levéltár között feszült a viszony, és ügyvédei közölték, hogy „folytatják a további elnöki iratok felkutatását, amelyek a Nemzeti Levéltárhoz tartoznak“.
A levéltárosok levele a vizsgálatot folytató képviselőházi felügyeleti és reformbizottságnak küldött válaszlevélben azt is részletezi, hogy bizonyos közösségi médiafelvételeket nem rögzített és nem őrizött meg a Trump-kormányzat.
Hozzáteszik, hogy az ügynökség tudomására jutott, hogy a Fehér Ház munkatársai gyakran nem hivatalos üzenetküldő fiókok és személyes telefonok segítségével intéztek hivatalos ügyeket.
A képviselőházi nyomozók azt vizsgálják majd, hogy Trump mind elnöksége alatt, mind pedig utána elkövetett cselekedetei megsértették-e az elnöki iratokról szóló törvényt, amelyet 1978-ban léptettek életbe, miután Richard Nixon volt elnök meg akarta semmisíteni a Watergate-botrányhoz kapcsolódó dokumentumokat.
A törvény előírja, hogy az elnöki iratok az amerikai kormány tulajdonát képezik, nem pedig magáét az elnökét. A jogszabály bűncselekménynek minősíti a kormányzati iratok elrejtését vagy szándékos megsemmisítését, akár három év börtönbüntetés is kiszabható egy ilyen ügyben.
