A Vatikán szigorítja a természetfeletti jelenségekre vonatkozó szabályokat

Noha a Szűz Mária-jelenések és a síró szobrok évszázadok óta a katolicizmus részei, úgy tűnik, a közösségi média kora arra késztette a Vatikánt, hogy szigorítást rendeljen el a potenciális átverések és csalások elleni küzdelem jegyében. A frissített irányelvek megfosztják a püspököket azon jogkörüktől, hogy elismerjék az állítólagos isteni események „természetfeletti” jellegét.

A pénteken kiadott új szabályok szerint ezentúl a jelenéseket és kinyilatkoztatásokat csak a pápa, nem pedig a helyi püspökök nyilváníthatják „természetfelettinek”. A Norms for Proceeding in the Discernment of Alleged Supernatural Phenomena című dokumentum frissíti az 1978-ban kiadott korábbi útmutatást, melyet ma már „elégtelennek” tartanak. Soron kívül Magyar Péter fontos információt osztott meg a fővárosi közgyűlésbe delegáltak kapcsán

A dokumentum szövege szerint a természetfeletti jelenségek, mint például „Krisztus vagy a Boldogságos Szűz jelenései vagy látomásai és más jelenségek” megerősítették a hitet és ösztönözték az áhítatot, és egyes esetekben népi kegyhelyek létesítéséhez vezettek.

Ugyanakkor a dokumentum szerint aggodalomra adnak okot a közösségi médiában gyorsan terjedő, nem igazolt vér és könnyek megjelenése a szobrokon, illetve a pirítósokon állítólag felfedezett szentképek is. Az új szabályok tehát megfosztják a püspököket azon hatáskörüktől, hogy elismerjék a jelenések és más, állítólagosan isteni események „természetfeletti” jellegét.

Ehelyett hat lehetséges következtetést kínál a püspököknek, a nihil obstat minősítést (nem lehetetlen -a szerk.), ami lehetővé tenné, sőt bátorítaná a népi áhítatot, egészen annak kijelentéséig, hogy a jelenség nem természetfeletti.