További 1,5 százalékos nyugdíjemelésre tett javaslatot a NYUSZET
Állításuk szerint a kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, amely által nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyerekes családokat és az alacsony jövedelműeket.
Fotó: Unsplash 
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, azaz a reálértékük ne csökkenjen.
Ám ha ez nem teljesült, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre van szükség, vagyis jelen esetben további 1,5%-kal kell emelni a nyugdíjakat – derül ki a Portfolio beszámolójából.
Állításuk szerint a kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, amely által nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat és a gyerekes családokat, de ez különösen igaz az alacsony jövedelműek esetében.
Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Ezt követően a szervezet kiemelte, már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett.
A teljes veszteség 100 milliárd forintra tehető
2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. Tehát a jelenlegi nyugdíjak 1,5%-kal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.
Majd hozzátették, a hibás prognózis negatív következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhetők: a kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10 ezer forintot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült.
Eszerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22 ezer forintos nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12 ezer forint veszteség érte, ám a teljes veszteség 100 milliárd forintra tehető, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.
