A GVH szakértői figyelmeztetnek, nem minden zöld, amiről azt állítják.
Nemsokára a sci-fi filmek valósággá válhatnak, ugyanis elképzelhető, hogy a jövőben olyan üzemanyagokat használhatnak fel a repülőgépekben, amelyeket kizárólag élelmiszer-hulladékokból állítottak elő.
A metanol kulcsfontosságú szerepet játszik a bioüzemanyagok piacán, míg a metán üvegházhatású gáznak számít, tudósoknak viszont sikerült a káros anyagot hasznossá varázsolni.
A kenyai Nzambi Matee gyárában naponta átlagosan 1 500 téglát készítenek öt különböző keverékű műanyagfajtából.
Geológusok éretlenül állnak az eset előtt, ugyanis nem tudják megmagyarázni, milyen jelenségek állhatnak az Atlanti-óceán folyamatos tágulása mögött.
Az Ikarus után ismét a kontinens egyik vezető buszgyártójává avanzsálhat Magyarország, ugyanis a GOLDiON H18 nevű csuklós hidrogénbusz lesz az első korszakalkotó technológiával megalkotott tömegközlekedési eszköz, ami nyáron már utasokat szállíthat Budapesten.
Az utcára kényszerült emberek is biztonságos menedékre lelhetnek abban az új alvószerkezetben, melynek tesztelését Ulmban kezdték meg nemrég a fejlesztők.
A napenergia Marvel-képregényekbe illő felhasználása úgy tűnik, hogy a közeljövőben sci-fiből valósággá válhat, hála az amerikai légierő legújabb terveinek.
Mini biológiai gyárakat hoztak létre tudósok úgy, hogy apró, cukros vízcseppekbe fotoszintetikus algákat csöppentettek, amelyek táplálkozásuk során hidrogént állítottak elő, amivel széndioxid-mentes energiát lehet termelni.
A vadonatúj technológiának köszönhetően az energiatárolás, illetve a szintetikus üzemanyagok, valamint a zöld kémiai anyagok előállítása egyaránt sokkal hatékonyabbá válhat.
Igen érdekes számok láttak napvilágot az újrahasznosításokról, azoknak a mértékéről. Ezzel Magyarország egy újabb jelentős lépést tett meg előre.