Napsugarakat a Földre visszaverő űrszonda fejlesztésébe kezdtek
A napenergia Marvel-képregényekbe illő felhasználása úgy tűnik, hogy a közeljövőben sci-fiből valósággá válhat, hála az amerikai légierő legújabb terveinek.
A napenergia Marvel-képregényekbe illő felhasználása úgy tűnik, hogy a közeljövőben sci-fiből valósággá válhat, hála az amerikai légierő legújabb terveinek.
A napelemek hatékonysági mutatói a Föld felszínén eléggé alacsonyak annak ellenére, hogy rengeteg zöld energiát lehet velük termelni, azonban ha az egységeket az atmoszférán kívülre, a világűrbe telepítenék, és valamilyen módon a begyűjtött napsugarakat vissza tudnák tükrözni a bolygóra, jelentős mértékben feljavíthatnának az effektivitáson, hiszen az univerzumban nincsenek felhők, így semmi sem állja útját a napsugaraknak.
A jelenlegi legjobb napelemek paneljei hozzávetőlegesen 30-40 százalékos effektivitással rendelkeznek, a világűrbe tervezett prototípusok azonban ennek akár háromszorosát is tudhatják majd – írta a Popular Mechanics tudományos magazin.
A sugarak Földre való továbbítása lényegében egy megoldott probléma, ugyanis hatalmas, előre beállított tükrök segítségével fókuszálni lehetne őket egy pontba úgy, mint ahogyan azt például a vezeték nélküli technológiáknál megszokhattuk.
Az amerikai légierő kutató-laboratóriuma december elején bemutatta az Arachne-űrszonda Helios névre keresztelt készülékét, ami az SSPIDR Napprojekt részeként 2024-ben indulhat útjának, fő célja pedig a Naprendszer központi csillagának feltérképezése és a megújuló energiaforrások kihasználásának maximalizálása lesz.
A missziónak köszönhetően többet megtudhatunk majd arról, hogy miként lehetne nagyobb hatásfokot elérni a napelemekkel a Földön, továbbá kiderülhet az is, érdemes-e megcélozni speciális műholdakkal a világűrt, hogy onnan átsugározzuk a napenergiát a bolygónkra.
Azt sem tartják elképzelhetetlennek a szakértők, hogy hamarosan akár rádióhullámok formájában érkezhet a Földre a napenergia, ehhez azonban még néhány évtizedet egészen biztosan várnunk kell, hiszen a technológia még gyerekcipőben jár.
