Állításuk szerint a Nap élete végéhez közeledve gyors növekedésbe kezd majd, ezzel elpusztítva a hozzá legközelebb eső bolygókat.
Kutatók szerint a bolygónkon legkorábban kialakult vegyi anyagok a földköpeny legalsó részein gyűlhettek össze.
Régóta rejtély, honnan származik a Föld összes vize, ám egy nemzetközi tudóscsoport a Glasgow-i Egyetem vezetésével felvetette, hogy a Nap lehet bolygónk folyékony H₂O molekuláinak egyik fő forrása, mégpedig a napszélből származó hidrogén révén.
Közel negyven százalékkal több káros gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nők kiegyensúlyozottabb diétája.
Az október közepén lezajlott napkitörés után egy újabb, X1-es osztályba sorolt geomágneses vihar érheti el a bolygónkat szombatról vasárnap virradóra.
Habár jelenleg oxigénben dúskál bolygónk, és pezseg rajta az élet, az atmoszféra az elkövetkező évezredekben drasztikusan változhat.
A kutatás eredményei nagyon aggasztóak, hiszen számos tudós éppen az ellenkezőjében bízott annak, ami történik.
Miközben az arktiszi jégréteg rohamos ütemben csökken, a jelenség következtében világszerte emelkedik a tenger vízszintje, ami kihatással van bolygónk alakjára is.
Az egyik legújabb közvélemény-kutatás alapján kiderült, a fiatalok több mint 50 százaléka már nem hisz abban, hogy megmenthető a bolygó a pusztulástól.
Szakemberek szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben sokkal fehérebb, fényvisszaverő tulajdonságokkal rendelkező felhőket hozzanak létre speciális módon az atmoszférában.
Bolygónk már azelőtt lakhatatlanná válhat, hogy a Nap vörös óriássá duzzadva elpusztíthatná az égitestet.