Ellenőrizetlenül fog a Föld légkörébe érni egy régi szovjet űreszköz a következő hetekben – áll az erről szóló beszámolóban. Mint kifejtik, a Kozmosz-482-es jelzésű űrszondát 1972-ben lőtték fel a szovjetek, a Venyera (Vénusz) küldetéssorozat keretében, ám az űrhajó sohasem szabadult ki a Föld körüli pályájáról, mivel a gyorsítórakétája csődöt mondott. Azóta is körülöttünk kering, immár fél évszázada, egyre alacsonyabb pályán, így a sorsa meg volt pecsételve – az viszont meglepő, hogy ez ilyen sokáig tartott.

A balul sikerült misszió során az űrhajó négy darabra hullott, közülük kettő alacsony Föld körüli pályára állt, majd Új-Zéland fölött megsemmisült. A két másik fokozat viszont keringő pályán maradt, ezek (vagy legalábbis egy része) érkezhet most vissza – írja a HVG az AP News cikke alapján. Mint kiemelik, egyelőre kérdéses, a fél tonnás űrszonda teljesen elég-e a légkörben, vagy esetleg a nagyobb darabjai földet érnek-e, de ezt ilyenkor sosem lehet kizárni. Marco Langbroek holland csillagász szerint a Kozmosz leszállóegysége május 10-én léphet be a Föld légkörébe, nagyjából 240 km/órás sebességgel.

„Bár nem kockázatmentes az érkezése, nem kell túlaggódni” – fogalmazott. Szerencsére az objektum viszonylag kicsi, és még ha nem is esik szét, a kockázat nem nagyobb, mint egy véletlenszerű meteorit-becsapódásé. Aggodalomra adhat okot ugyanakkor a szonda állapota: az űrhajót ugyanis eredetileg arra tervezték, hogy kibírja a Vénusz sűrű légkörét és akár 300 G-s gyorsulást is, ezért elméletileg a földi atmoszférát is túlélheti, azaz becsapódhat a felszínbe. Bár aligha működnek már a fékezőernyői, és a hőpajzsa is megsérülhetett az elmúlt fél évszázad során – jegyzik meg.

De a cikk szerint talán jobb is így: a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központjának egyik tudósa, Jonathan McDowell azt mondta, a hőpajzs meghibásodása esetén az űrhajó jó eséllyel elég a légkörben, de ha még bírja a gyűrödést, akkor bizony telibe találhatja a Földet, és jobb esetben az óceánban landolhat.

Ebben a cikkben egyébként arra is kitértünk, hogy a Parker Solar Probe március 22-én mindössze 6,1 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét, miközben sebessége elérte a 692 ezer kilométer per órát. Ezzel a napszonda ismételten bizonyította kivételes teljesítményét.