Az űrszonda ismét működik, holott eredetileg nem erre tervezték.
A kínai Csang-o–5 űrszonda visszaküldte az első adatokat, amelyek a víz jelenlétét bizonyítják a Holdon.
Az amerikai űrügynökség egy olyan speciális űrszerkezet megalkotásába kezdett, ami akár 1,5 milliárd kilométerre is képes lehet eltávolodni a Naprendszertől.
Habár úgy tűnt, a Csang–o-5 űrszonda hamarosan visszatérhet a Földre, fedélzetén a Holdról begyűjtött kőzetmintákkal, az irányítóközpont visszafordította az égitest felé a szerkezetet.
Mivel az izlandi lávafolyamok közelében hasonló természeti körülmények vannak, mint a vörös bolygó felszínén, ezért szakértők szerint kiváló terepnek bizonyulhat a küldetések földi teszteléséhez.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napszondája ezen a héten suhant el az Esthajnalcsillag mellett.
Augusztus 9-én a Solar Orbiter, augusztus 10-én pedig a BepiColombo húzhat el a Naprendszer egyik legforróbb bolygója mellett.
Az amerikai űrhivatal hamarosan világűrbe bocsáthatja Lucy nevű űrszondáját, mellyel a Jupiter pályáján keringő aszteroidákat tanulmányozhatják.
Az Egyesült Arab Emírségek Hope nevű űrszondája elkészítette első fotóit a vörös bolygóról.
A NASA robotikus szondája befejezte küldetését a földközeli pályán keringő aszteroidán.
Kutatók a Vénuszból származó rádiójeleket hangokká alakították, melynek révén hallhatjuk, miként zengi kozmikus ódáit a rejtélyes, forró felszínnel rendelkező bolygó.