Régóta tanulmányozza már az emberiség a Napot, ám még mindig sok dolog van, amit nem tudni a Földhöz legközelebb eső csillagról. Eddig például nem lehetett látni a déli pólusát, az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter szondájának köszönhetően azonban most erre is sor került – hangsúlyozzák a beszámolóban. Mint írják: bár számos eszközt küldtek már az űrbe a tudósok, hogy adatokat gyűjtsenek a Napról, a pólusait eddig egyszer sem lehetett látni. Azért nem, mert amikor egy objektum kijut az űrbe, az a bolygó Nap körüli mozgásának lendületével bír, vagyis van egy adott sebessége, és nagyjából a Nap egyenlítője körüli pályán kering.

Ez pedig nem éppen ideális helyzet ahhoz, hogy rá lehessen látni a pólusokra. Ahhoz, hogy egy űrszonda közel kerülhessen a Naphoz, veszítenie kell a sebességéből, miközben távolodik a Földtől. Ez rakétákkal és gravitációs manőverekkel érhető el, ekkor a szerkezet a bolygókat fékként használja. Ugyanígy lehetséges a pálya szögének megváltoztatása is. A Solar Orbiter nemrég 17 fokkal változtatta meg a dőlésszögét a Vénusz segítségével a Nap egyenlítőjéhez képest, így lehetővé vált, hogy megpillantsa a pólust – magyarázzák. A téma kapcsán egyébként Carole Mundell professzor, az ESA tudományos igazgatója is megszólalt.

Ő azt mondta: mivel a Nap működése a Földet is befolyásolja, elengedhetetlenül fontos, hogy megismerjük a rajta zajló mechanizmusokat, ennek köszönhetően ugyanis megjósolhatóvá válik a viselkedése is. A HVG az IFLScience-re hivatkozva azt írja, a közreadott képek a legelső megfigyelésből származnak, melyeket a Solar Orbiter készített. A képeket három műszerrel rögzítette a szonda, mindegyik a Nap különböző tulajdonságait vizsgálja: a látható fény emisszióját és mágneses terét (PHI), a rendkívül forró koronáját (EUI), valamint a Nap felszíne feletti különféle töltéssel rendelkező gázokat (SPICE).

Solar Orbiter's first views of the sun's south pole. pic.twitter.com/5KFs2xWUEQ

— 𓂀 𝕋𝔼𝔸ℍ 𓂀 (@TeahCartel) June 12, 2025

A Solar Orbiter egyébként mind a 10 tudományos műszerével megfigyelte a Nap pólusát, az ezekből származó adatokat várhatóan októberre dolgozzák fel a tudósok. A későbbiekben az űrszonda dőlésszöge tovább nő majd, 24 majd 33 fokra – teszik hozzá. Míg Daniel Müller, az ESA projektjének tudósa azt emelte ki: a jövőben új megvilágításba kerülhet mindaz, amit eddig a Napról, a napszélről és a naptevékenységről tudtunk.

Korábban azt is megírtuk, hogy az 1976-os Viking-misszió során a NASA szakemberei egy különös, sötét mintázatot fedeztek fel a Mars felszínén. Akkor úgy vélték, hogy folyékony víz hozhatta létre ezeket, ám egy új elemzés egészen más megvilágításba helyezte a korábbi állításokat. A képződményeket sziklafalak és kráteroldalak lejtőin figyelték meg, a további részleteket ebben a cikkünkben fejtettük ki.