Tálibok vezetője: A kivégzések visszatérnek Afganisztánba, bár talán nem nyilvánosan
A tálibok egyik alapítója és az iszlám törvények szigorú értelmezésének fő végrehajtója, amikor legutóbb ők uralták Afganisztánt, azt mondta, hogy a keményvonalas mozgalom ismét kivégzéseket és kézlevágásokat fog végrehajtani, bár talán nem nyilvánosan.
Mulla Núraddín Turabi, a tálibok vezetõje interjút ad az Associated Press amerikai hírügynökségnek Kabulban 2021. szeptember 22-én. Afganisztánban augusztus 15-én kerültek újra hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók, akiket húsz évvel ezelõtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció.
MTI/AP/Felipe Dana 
Az Associated Pressnek adott interjújában Nooruddin Turabi molla elutasította a tálibok korábbi kivégzései miatti felháborodást, amelyekre néha tömegek előtt, egy stadionban került sor, és óva intette a világot attól, hogy belekössön Afganisztán új uralkodóiba.
„Mindenki kritizált minket a stadionban végrehajtott büntetések miatt, de mi soha nem mondtunk semmit a törvényeikről és a büntetéseikről. Senki sem fogja megmondani nekünk, hogy mik legyenek a törvényeink. Mi az iszlámot fogjuk követni, és a Korán alapján fogjuk meghozni a törvényeinket”
– mondta Turabi az Associated Pressnek Kabulban.
Amióta a tálibok augusztus 15-én elfoglalták Kabult, és átvették az ország irányítását, az afgánok és a világ azt figyeli, hogy vajon újrateremtik-e az 1990-es évek végi kemény uralmukat. Turabi megjegyzései rámutattak arra, hogy a csoport vezetői továbbra is mélyen konzervatív, keményvonalas világnézetükhöz ragaszkodnak, még akkor is, ha a technológiai változásokat, például a videót és a mobiltelefonokat felkarolják.
A most 60-as évei elején járó Turabi a tálibok előző uralma idején igazságügyi miniszter és az úgynevezett Erkölcsterjesztési és Erkölcstelenség Megelőzési Minisztérium – gyakorlatilag a vallási rendőrség – vezetője volt. Akkoriban a világ elítélte a tálibok büntetéseit, amelyeket a kabuli sportstadionban vagy a hatalmas Eid Gah mecset területén tartottak, ahol gyakran több száz afgán férfi vett részt.
Az elítélt gyilkosok kivégzésére általában egyetlen fejlövéssel került sor, amelyet az áldozat családja hajtott végre, akiknek lehetőségük volt elfogadni a „vérdíjat” és életben hagyni a tettest. Az elítélt tolvajok esetében a büntetés az egyik kéz amputálása volt. Az országúti rablásért elítélteket egy kéz és egy láb amputálásával büntették. A tárgyalások és az ítéletek ritkán voltak nyilvánosak, és az igazságszolgáltatás az iszlám papok javára volt súlyozva, akiknek a jogi ismeretei a vallási rendelkezésekre korlátozódtak.
Turabi elmondta, hogy ezúttal bírák – köztük nők – fognak ítélkezni az ügyekben, de Afganisztán törvényeinek alapja a Korán lesz. Elmondta, hogy ugyanazokat a büntetéseket fogják feleleveníteni.
„A kéz levágása nagyon fontos a biztonság érdekében” – közölte, mondván, hogy ennek elrettentő hatása van. Elmondta, hogy a kabinet tanulmányozza, hogy a büntetéseket nyilvánosan lehessen-e végrehajtani, és „ki fog dolgozni egy politikát”. Az elmúlt napokban Kabulban a tálib harcosok felelevenítették a korábban általuk gyakran alkalmazott büntetést, a kisstílű lopással vádolt férfiak nyilvános megszégyenítését.
Az elmúlt héten legalább két alkalommal is kabuli férfiakat pakoltak be egy kisteherautó hátuljába, kezüket összekötözték, és megalázó módon felvonultak velük. Az egyik esetben az arcukat lefestették, hogy tolvajként azonosíthassák őket. A másik esetben szikkadt kenyeret akasztottak a nyakukba vagy tömték a szájukba. Nem volt világos, hogy mi volt a bűnük, ahogy még most sem tudni.
