Szijjártó fontos bejelentése a rendkívüli külügyi értekezlet után

Szijjártó azzal kezdte, hogy Magyarország formálisan is elfogadta az ideiglenes védelem biztosításáról szóló határozatot, melynek előkészítése Brüsszelben zajlott: ez egy olyan irányelv, mely lehetőséget biztosít arra, hogy egy meghatározott konfliktusból tömegesen menekülő emberek könnyebben részesülhessenek védelemben.

Az új irányelv alapján az Ukrajnából, a háború elől menekülő emberek könnyebben juthatnak védelemhez az Európai Unió területén. Szijjártó kiemelte, Magyarország már az uniós irányelv elfogadása előtt is önállóan úgy határozott, hogy segít az Ukrajnából menekülőkön, beengedjük őket az országba, a lehető legtöbb humanitárius segítségnyújtással.

Kiemelte, a legfontosabb, hogy most a humanitárius kérdésekkel foglalkozzunk, az értekezleten pedig több alkalommal említették meg, hogy milyen hatalmas segítséget nyújtanak az Ukrajnával szomszédos országok, köztük Magyarország is. A háború kezdete óta eddig 140 ezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából, akik közül mintegy 100 ezren ukrán állampolgárok, 22 ezren magyar nemzetiségűek, és közel 18 ezren harmadik országok állampolgárai.

Szijjártó megerősítette, Magyarország készen áll a menekültek fogadására, és egyben megsegítésére is, és eddig is több ezer indiai menekültnek segítettünk visszajutni országába. Ezen felül több harmadik ország vezetője kereste meg Magyarországot, köztük Marokkó és Nigéria is, melyek mentesítő járatokat küldenek állampolgáraikért Magyarországra. Bejelentette, minden olyan menekült gyermek számára ellátást biztosítunk, aki a háború következtében ellátatlanul maradt.

Az értekezleten felmerült több újabb szankció bevezetése Oroszországgal szemben, azonban ezúttal nem történt megállapodás, és nem is terjesztettek elő további szankciókat. Szijjártó szerint a jelenlegi szankciókat kell helyesen és jól kezelni, és csak ezt követően lehet azon gondolkodni, hogy további szankciókat vezessen be az EU Oroszországgal szemben.

Szijjártó közölte, az értekezleten is jelezte, hogy Magyarország egyelőre nem kíván további szankciókat megfontolni, főként azért, mert az EU-s szankciók egyik első érintettje a Sberbank magyarországi és ausztriai vállalatai voltak, ennek kapcsán pedig ismételten hangsúlyozta, hogy nem akarja, hogy „a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.

Kiemelte, Magyarország nem tudja támogatni azokat a szankciókat, melyek az energiaszektort célozzák meg, tekintettel a tényre, hogy Magyarország jelentős mértékben függ az orosz gáztól, ennek kapcsán pedig kijelentette, hosszú évekbe telne, ha Magyarország úgy döntene, hogy elfogadja az energiaszektort célzó szankciókat, mivel egy egészen új infrastruktúrát kellene kiépíteni, és új források után kellene nézni.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja