Scholz egy új EU-s pénzügyi alapra tett javaslatot Ukrajna támogatására
A német kancellár azt javasolja, hogy az EU állítson fel egy új, kifejezetten Ukrajna megsegítését célzó pénzügyi alapot.
Olaf Scholz német kancellár (j) a német szövetségi parlament (Bundestag) üléstermében 2022. május 19-én. Scholz elmondta, hogy Németország az orosz támadás ellen védekezõ Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja majd az európai uniós társországoknak a tagországi vezetõket összefogó Európai Tanács rendkívüli ülésén.
MTI/EPA/Omer Messinger Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja Németország az európai uniós társországoknak – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.
A kormányfő a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács május végi rendkívüli ülésén képviselendő német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását.
A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket. Ugyanakkor „gyors és gyakorlatias” segítséget kell biztosítani az „európai családba” tartozó országnak. Ezért kell létrehozni az Ukrajnát támogató „szolidaritási alapot”, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná – mondta Olaf Scholz.
Szólt arról, hogy az ukrán hadsereget is támogatni kell. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség vezetője, Friedrich Merz kiemelte: „segíteni akarjuk és segítenünk is kell Ukrajnát fegyverekkel, hogy gyakorolhassa az önvédelemhez fűződő jogát”.
Olaf Scholz a fegyverszállításokkal összefüggésben kijelentette, hogy „egy brutálisan megtámadott ország támogatása a védekezésben nem a konfliktus elmélyítését célozza, hanem a támadás visszaverését és az erőszak mielőbbi megszüntetését”.
Az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin nem nyerheti meg a háborút”, és a konfliktust nem lehet lezárni orosz „békediktátummal” – tette hozzá a német kancellár, aláhúzva, hogy csak akkor lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, ha az orosz elnök ezt megérti.
Mint mondta, nincs német „külön út”, vagyis Németország a szövetségeseivel együttműködve nyújt támogatást Ukrajnának, és arra is ügyel, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek révén a NATO belesodródhat Oroszország és Ukrajna háborújába.
A háború belföldi gazdasági következményeiről szólva felidézte, hogy kormány egy sor támogatással, a többi között az üzemanyag adóterhének átmeneti csökkentésével, és a június-augusztusi időszakra szóló, havi kilenc eurós (3444 forint) közlekedési bérlet bevezetésével igyekszik ellensúlyozni az energiaárak és az infláció emelkedését.
A háború nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatban ismét üdvözölte, hogy Finnország és Svédország benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két skandináv országgal erősebb és biztonságosabb lesz a NATO és Európa – mondta Olaf Scholz.
(MTI)
