Rájöttek, hogyan támadja meg a koronavírus az egészséges sejteket
Svájci kutatók egy új módszernek köszönhetően felfedezték, miként furakodik be a Sars-CoV-2 vírus az emberi sejtekbe, ezáltal a jövőbeni koronavírus elleni gyógyszerek és vakcinák fejlesztését és hatékonyságaik javítását is elősegíthetik.
Svájci kutatók egy új módszernek köszönhetően felfedezték, miként furakodik be a Sars-CoV-2 vírus az emberi sejtekbe, ezáltal a jövőbeni koronavírus elleni gyógyszerek és vakcinák fejlesztését és hatékonyságaik javítását is elősegíthetik.
A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (ETH) és a Berni Egyetem tudósai komoly áttörést értek el a koronavírus viselkedésének megfigyelésében, ugyanis rájöttek, milyen módon manipulálja a vírus az emberi sejteket annak érdekében, hogy saját örökítőanyagát előállíthassa.
A mechanizmus során a kórokozó el tudja érni az egészséges sejteknél azt, hogy saját fehérjék helyett a vírus proteinjét termeljék, ezáltal lelassítva és meggátolva az immunrendszer megfelelő reakcióját.
Koronavírus-fertőzés esetén az úgynevezett NSP1 protein képződik először – olvasható az ETH által közzétett publikációban. Korábban már bebizonyították, hogy az NSP1 korlátozhatja a sejtfehérjék termelődését, a svájci kutatócsapat azonban kiderítette, pontosan hogyan zajlik le ez a folyamat.
A tanulmányból megtudhattuk, hogy az NSP1 egy csatornához csatlakozik, majd ez a struktúra áthalad a riboszómákon, megakadályozva ezzel a fejlődésüket. Normális esetben a hírvivő RNS (mRNS) halad át ezen a csatornán, teret engedve a riboszómáknak, amelyek lemásolják az örökítőanyagban lévő genetikai „tervrajz” alapján a fehérjéket.
Krio-elektronmikroszkóp segítségével a kutatók atomi szinteken azonosítani tudták az NSP1 kötődési helyét a riboszómák csatornáiban.
„Ezek a részletes felvételek fontos információkkal szolgálhatnak egy esetleges gyógyszer kifejlesztéséhez, amivel elejét vehetnénk az NSP1 kötődésének, még mielőtt bezavarna a riboszomális működésbe. Ha az NSP1 képtelen a riboszómához kapcsolódni, azzal aktiválódhat a sejtek védelmi rendszere, amivel megállítható a vírus replikációja.”
magyarázta Nenad Ban, az ETH molekuláris biológus professzora.
A korszakalkotó felfedezésen túl a tudósok sikeresen szintetizálták az NSP1 módosított verzióját, amelyből hiányzik a gátló hatás. Az ilyen inaktív vírussal akár egy új vakcinát is elkészíthetnek, aminek az alapjai éppen erre a mechanizmusra épülhetnének.
