Vlagyimir Putyin megtartotta éves beszédét Moszkvában – részletek

Putyin azzal kezdte beszédét, hogy meglátása szerint a Nyugaton már „nincs egység”, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban „számos lépés történt az eszkaláció felé”. Úgy fogalmazott, „felszítják az ukrajnai háborút, fokozzák a provokációkat Tajvan körül és destabilizálják a globális élelmiszer- és energiapiacot”.

Utóbbi kapcsán kijelentette, „az nem szándékos volt, ebben nem kételkedünk”, véleménye szerint ugyanis mindez „a rendszerszintű hibákból adódott”. A továbbiakban azzal vádolta a Nyugatot, hogy egy „veszélyes, piszkos és halálos játszmában” vesz részt, hozzátéve, hogy a Nyugat szerinte „ráerőlteti értékeit, a fogyasztói modelljét” a világra, és ezeket igyekszik „egységesíteni” globálisan.

Az éghajlatváltozásra kitérve annyit mondott, hogy ez a téma „eltűnt a címlapokról”, majd ismételten azzal vádolta a Nyugatot, hogy „ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki feltétel nélkül elfogadja értékrendjét”, szerinte ugyanis „elvakította a gyarmatosítás”.

A Nyugat „osztatlan hatalma” a végéhez közeledik

Putyin beszédében állította, hogy a Nyugat „osztatlan uralmának időszaka a végéhez közeledik”, meglátása szerint pedig a következő évtized a második világháború óta „talán a legdöntőbb és legveszélyesebb” lesz.

Kritikáját a Nyugattal szemben azzal folytatta, hogy szerinte „a Nyugat képtelen egyoldalúan kormányozni, bármennyire is próbálkozik ezzel”.

„Nem vagyunk a Nyugat ellenségei”

Annak ellenére, hogy beszéde túlnyomó részében a Nyugatot ekézte, Putyin kijelentette, Oroszország nem tekinti magát a Nyugat ellenségének. Azonban leszögezte, országa „soha nem fogja eltűrni”, amit a Nyugat mond neki.

Úgy fogalmazott, Oroszország és a Nyugat, valamint a fejlődés egyéb központjai közötti párbeszéd „egyre fontosabbá válik az új világrendben”, állítva, hogy Oroszország „megpróbált kapcsolatokat kiépíteni a Nyugattal és a NATO-val”, hozzátéve, hogy megpróbáltak „barátkozni velük”.

Állította, hogy „a Nyugat arra törekszik, hogy sebezhetővé tegye Oroszországot”, kiemelve, hogy „Oroszország nem törekszik hegemóniára”. Hangsúlyozta, „Oroszország nem kihívója a Nyugatnak, hanem arra törekszik, hogy fenntartsa magának a fejlődés jogát”. Az Egyesült Államokat pedig azzal vádolta, hogy „fegyverként használja a dollárt”.

A cancel culture „megsemmisít mindent, ami él és kreatív”

Putyin szerint a nyugati kultúra „minden mást elnyom”, és „elfojtja a szabad gondolkodást”. Szerinte a „Nyugat a Kreml beavatkozását látja mindenben, ami Oroszországból származik”, kijelentve, hogy „egyszerűen nem háríthatják a felelősséget a Kremlre”.

Ezt követően Dosztojevszkijt idézve úgy folytatta, „a korlátlan szabadságból kiindulva eljutottam a korlátlan önkényuralomhoz” – meglátása szerint ugyanis a Nyugat „elérte ezt a pontot”. Hangsúlyozta, „a történelem mindent helyre fog hozni”, és „nem fogja eltörölni a globális kultúra legnagyobb és elismert zsenijeit”.

Ehelyett szerinte „azokat fogja eltörölni, akik nagyra tartják magukat”, akik úgy döntöttek, hogy bizonyos dolgok elfogadhatatlanok. Szerinte a Nyugatra már „a gyarmati idők óta jellemző, hogy azt gondolják, mindenki alantas, miközben csak ők tartoznak az elithez”.

A beszéd lezárását követően a közönség soraiban ülők kérdéseire válaszolt, az első kérdésre pedig, hogy kivel társul, azt mondta, „természetesen a néppel”. Ekkor példaként saját szüleiről beszélt, akik kapcsán úgy fogalmazott, édesanyja ápolónő, édesapja pedig éjjeliőr volt, akiknek nem volt szakképzésük, kijelentve, hogy „figyelem, hogyan élnek az egyszerű polgárok.”