Ősrégi galaxis maradványaira bukkantak a Tejútrendszerben
Az úgynevezett fosszilis galaxis sokkal régebbi lehet, mint a Földön található kövületek bármelyike.
Illusztráció/NASA 
Az úgynevezett fosszilis galaxis sokkal régebbi lehet, mint a Földön található kövületek bármelyike.
A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a görög mitológiában szereplő Zeusz isten fia, Héraklész után elnevezett galaxis maradványai a Tejútrendszerrel való ütközésből származhatnak, ami mintegy 10 milliárd évvel ezelőtt történhetett.
Ezen rejtett gyöngyszem felfedezésével a liverpooli John Moores Egyetem kutatói tisztább képet festhetnek arról, miként fejlődött ki galaxisunk az életciklusa elején.
A Héraklész nem az első fosszilis galaxis, amit a Tejútrendszerben azonosítani tudtak, viszont két okból kifolyólag egy rendkívül különleges objektumról beszélünk. Egyrészt sokkal mélyebben van beágyazva a saját galaxisunkban, mint azt korábban feltételezték, másrészt nehezebb megkülönböztetni a csillagait a Tejútrendszer égitesteitől főként akkor, ha rejtve maradnak a galaxis központjától.
„Hogy egy, a mostanihoz hasonló fosszilis galaxist találjunk, a részletes kémiai összetételére és a benne található több tízezer csillag mozgásmintáira kellett összpontosítanunk” – magyarázta a John Moores Egyetem asztronómusa, Ricardo Shiavon.
A kutatás alapján miközben a Tejútrendszer összeállt, magához vonzotta a környező kisebb galaxisokat, köztük a Héraklészt is, ezáltal jött létre az általunk is ismert formáció az univerzumban.
„Kozmikus otthonunk, a Tejútrendszer alapvetően egyedi számunkra, azonban a benne mélyen szunnyadó ősrégi galaxis sokkal sajátosabbá teszi.”
tette hozzá Shiavon.
