Dollár
391,65 Ft
Euró
406,34 Ft
Font
470,86 Ft
Bitcoin
16,492 $

EU: ha csak 1%-kal emelkednek az energiaárak, legalább 10 millió ember kerülhet mélyszegénységbe

Fotó: Az orosz védelmi minisztérium által közreadott képen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (j) orosz katonai parancsnokokkal tárgyal egy meg nem nevezett helyszínen 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Takács Petra

2022. június 9. - 10:21

Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte Vlagyimir Putyin háborúja az élelmiszerbiztonságot fenyegeti.

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.

Soron kívül Rövidesen bemutatják a B-21 Raidert, a világ legfejlettebb harci repülőjét

 A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. Ha csak 1 százalékkal emelkednek az energiaárak, akkor is legalább 10 millió ember lesz kitéve a mélyszegélység kockázatának.

“Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más” – nyomatékosította Von der Leyen.  A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, “nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni”. Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is: “ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét.

Von der Leyen arra is rámutatott, hogy az EU keveset fektet a védelembe. “Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett” – hívta fel a figyelmet.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: alternatív logisztikai megoldásokat és szállítási útvonalakat kell kidolgozni, hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljusson a piacokra. Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá.

“Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából” – hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.

Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU 9 milliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta: Magyarország odaadással segíti a naponta tízezrével érkező ukrán menekülteket, és történelmének legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, amikor segít Ukrajnának.

“Elítéljük az orosz agressziót, és a háborús bűncselekmények kivizsgálását követeljük” – húzta alá. Felhívta a figyelmet, hogy “Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi szankciós csomagot támogatott, és minden megállapodást betart, azonban adottságai miatt végzetes számára a csővezetéken érkező kőolajra kivetett embargó”.

“Ezért nyíltan merte vállalni álláspontját, de végig kereste a közös megoldást. Így a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás marad; ahogy a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat” – hangsúlyozta.

Mint mondta, Magyarország nem támogathat olyan szankciókat, amelyek nagyobb kárt okoznak számára , mint amekkora kárt az orosz agresszornak. “Mi, magyarok, a békét akarjuk megnyerni. Békét akarunk, ezért nem támogatjuk egyházi vezetők szankcionálását” – tette hozzá Gál Kinga felszólalása végén, utalva arra, hogy a hatodik szankciós csomag eredetileg tartalmazott volna Kirill orosz pátriárka elleni büntetőintézkedéseket is.

(MTI)

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.