Olyan változást indíthatott el Argentína, amely az egész kontinensen végigsöpörhet

A 20 éves Renata Brazília északi részén dolgozik egy bevásárlóközpontban, ahol elmondása szerint nagyon szűkösek a munkalehetőségek, részben a járvány miatt. Mint mondta, egy világ omlott össze benne, amikor kiderült, hogy ő maga is teherbe esett.

Elmondása szerint azért érezte övön aluli ütésnek ezt a tényt, mert amennyiben elmondja a főnökének, hogy terhes, egészen biztosan fizetett kényszerszabadságra küldték volna, mely sokkal alacsonyabb bérezéssel jár, mintha ott maradna a munkában. Soron kívül Súlyos mentőautó-baleset történt Budapesten

„Mindennek a helyén kell lennie, hogy egy gyermeket a világra lehessen hozni” – fogalmazott a BBC tudósítójának Renata, aki elmondta, végignézte ahogyan édesanyja két gyermeket nevel teljesen egyedül, és nem akarja a saját gyermekének azokat a nehézségeket, amelyekkel ők kényszerültek szembenéznie.

Renata számára azonban nagyon szűkösek voltak a lehetőségek, ugyanis Brazíliában jóformán teljesen tiltott az abortusz, csak abban az esetben lehet elvetetni a gyermeket, ha a teherbe esés nemi erőszak eredménye, ha az anyára a terhesség életveszélyes vagy azzá válik, vagy a gyermek bizonyíthatóan súlyos és élettel összeegyeztethetetlen fogyatékossággal születik.

A fiatal lány ezért úgy döntött, hogy Kolumbiába utazik, ahol ugyan hasonló korlátozások vannak érvényben az abortuszra vonatkozóan, de a jogszabályt sokkal szélesebben értelmezik az orvosok, ezért nagyobb lehetőség van a legális abortuszhoz való hozzáférésre. Renata még pénzt is kért kölcsön, és ez lett volna az első külföldi utazása.

Ezt követően érkezett azonban a hidegzuhany, ugyanis az Amazon államban azonosított úgynevezett brazil variánsra tekintettel Kolumbia az összes Brazíliából érkező repülőjáratot betiltotta. Renata elmondása szerint ezen a ponton teljesen összetört, sírni kezdett, vigasztalhatatlan volt, mivel ez volt az utolsó reménye.

Renatának annyi volt a szerencséje, hogy a Milhas Pela Vida Das Mulheres (Mérföldek a Nők Életéért) nevű jótékonysági szervezethez eljutott a története, akiknek segítségével Mexikóvárosba tudott utazni, ahol a terhesség 12. hetéig az abortusz minden formája legális. „Ez volt számomra a legjobb döntés” – tette hozzá.

Brazíliában évente legalább egymillió nő folyamodik titkos és illegális abortuszhoz a szabályok szigorúsága miatt. Vannak Latin-Amerikában országok, ahol legális az abortusz, ilyen Uruguay, Kuba, Guyana és Mexikó egyes részei, újabban pedig Argentína is, ám a kontinensen döntő többségében nagyon szigorúan szabályozzák a gyermek elvételének lehetőségét.

Argentína legújabb jogszabálya azonban reményt ad a latin-amerikai úgynevezett „lehetőségpárti” aktivistáknak, akik abban reménykednek, hogy az új törvénnyel nyomást tudnak helyezni a többi országra, hogy legalább fellazítsák a szigort az abortusszal szemben. Ehhez már egy mozgalom is társul, a „Legális, biztonságos és ingyenes abortusz jogáért való nemzeti kampány” név alatt.

A mozgalom azzal vált ikonikussá Argentínában, hogy tagjai zöld selyemkendőt viseltek a megmozdulások jelképeként, a szimbólumot pedig már a régió más országainak lehetőségpárti aktivistái is átvették, erős nőjogi mozgalmat elindítva ezzel. A mozgalmaknak a legfőbb követelése: a társadalomnak változnia kell, enyhíteni kell a szigoron.

Debora Diniz, a Brazíliavárosi Egyetem antropológusa elmondta, nagyon atipikusnak tekinthető, hogy Latin-Amerikában így végigsöpör egy szimbólum, erre nem sok precedens volt még. „Hagyományosan Latin-Amerika nem így működik” – tette hozzá az egyébként Brazíliában meglehetősen prominensnek nevezhető feminista aktivista.

Latin-Amerika esetében viszont nem érdemes elfelejteni, hogy egy nagyon mélyen megosztott kontinensről beszélünk, ahol a vallás és a konzervativizmus dominálja a politikát, és nagyon sok esetben a lakosság többségének gondolkodását.

Jól megmutatja ezt a megosztottságot Argentína és Honduras esete, míg az előbbinél december 30-án meghozták a kulcsfontosságú törvénymódosítást, addig Hondurasban alkotmányos szintre emelték az abortusz tilalmát, így még nehezebb lesz a jövőben ezen a szabályon enyhíteni.

Az Ola Celeste nevű hondurasi abortuszellenes csoport vezetője ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az argentin döntést követően mindenki arról kezdett el beszélni, hogy vajon végigsöpör-e a régión a nőjogi mozgalom, amely végül az abortusz legalizálásához vezetne. Hondurasban ráadásul óriási befolyása van az egyháznak, ám ennek ellenére volt néhány demonstráció a nőjogi aktivisták részéről.

„Nálunk Hondurasban nagyon sok kulturális probléma van. Honduras egy keresztény ország, és az abortusz sosem volt nálunk vitatéma”

mondta.

Argentínában az is segítette az abortusz legalizálását, hogy jelenlegi elnökük, Alberto Fernández politikailag inkább balközépnek nevezhető, amelybe pedig inkább belefér az abortusz támogatása. A szomszédos Brazíliában azonban az önmagát konzervatívnak nevező, egyébként populista Jair Bolsonaro elnök alatt azonban nagyon erőssé váltak a konzervatív csoportok, el is ítélték az argentin döntést.

Celene Salomao, az Élet 40 Napja nevű nemzetközi, mélyen vallásos alapú, abortuszellenes kampány Sao Paolói kampányolója viszont úgy látja a helyzetet, hogy az argentin szenátorokat óriási nyomás alá helyezték „baloldali csoportok”, ám Bolsonaro továbbra is ki fog állni az abortusz tiltása mellett, már csak azért is, mert a vallásos csoportok mellette állnak.

„Nem lesz egyszerű az abortusz legalizálása Brazíliában. A brazilok nagy része keresztény, nem csak katolikus, hanem más felekezetek tagja, és mindannyian ellenezzük a legalizálást”

Chile jobboldali elnöke, Sebastian Pinera szintén egyértelműen kijelentette, hogy szó sem lehet az abortusztörvény módosításáról, azonban a chilei kongresszus – Argentína döntésének hatására – vitákba kezdett az abortusz dekriminalizálásáról, az argentinokhoz hasonlóan a terhesség tizennegyedik hetéig.

A lehetőségpárti aktivisták egyik fő érve egyébként nem is feltétlen az abortuszhoz való jog, hanem a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a vitának nem arról kellene szólni, hogy ki támogatja és ki ellenzi a gyermek elvételét, hanem a nők egészségére kellene fókuszálni.

A legtöbben azzal érvelnek, hogy teljesen mindegy, az abortusz legális-e vagy nem, ugyanis a nők meg fogják találni a módját a gyermek elvételének. Amennyiben legalizálnák az abortuszt, akkor sikerülne azt elérni, hogy sokkal kevesebb nő halna meg évente a titkos és illegális abortuszokban.

Dr. Karla Figueroa, Mexikóváros egyik klinikájának orvosa elmondta, mióta a városban dekriminalizálták az abortuszt, egyetlen nő sem vesztette életét abban, hogy elvetette a gyermekét. Hozzátette: ennél fontosabb érvet fel sem lehetne hozni egészségügyi szempontból.

Mariana Ardila, a Women’s Link Worldwide vezető jogásza elmondta, hogy Kolumbiában ezt az egészségügyi szempontot már sikerült a diskurzusba beemelni, amely a régióban egyre inkább bevetté kezd válni. Ardila azért kampányol, hogy eltávolítsák a büntetőjogból az abortuszt, hogy így sem az anyákat, sem a beavatkozást végző orvosokat ne érje büntetőeljárás:

„A büntetőjog igazság szerint a lehető legrosszabb eszköz erre, nagyon sok következménnyel jár, és előítéleteket alakít ki, nem mellesleg az egészségügyi dolgozók körében félelmet generál”

A latin-amerikai lehetőségpárti aktivisták egyébként úgy érzik, Argentína döntése hatalmas löketet adott a harcuknak, ebben Dr. Karla Figueroa és Debora Diniz is egyetértettek. Ez egy nagy pillanat a régió feministái számára, akik napi szinten az egyenlő jogokért küzdenek, melybe az egészségük is beletartozik.