Az MNB elmondta, így készülnek fel a válságra a magyar bankok
A 2008-as globális pénzügyi válság világszerte felkészítette a bankszabályozást a további kihívásokra, a jelenlegi körülmények azonban eltérnek a korábbiaktól, ezért a bankfelügyeletnek lépést kell tartania a pénzügyi innovációkkal és felmerülő új kockázatokkal.
Fotó: Pixabay A bankszabályozás elsősorban a bankválságok hatására fejlődik; a 2000-es években gazdaságélénkítő céllal a bankszabályozók igyekeztek könnyíteni a bankok működését meghatározó szabályokat, és lehetőségeket adtak rá, hogy tőkekövetelményüket belső modellek alapján számolják ki, a szavatoló tőkébe pedig olyan eszközöket is beleszámolhattak, amelyek később valójában nem tudták fedezni a válság hatására bekövetkező veszteségeket.
A 2008-as válság jelentett fordulópontot, amikor a kedvezményeket egy jelentősen szigorúbb, a biztonságos működést előtérbe helyező megközelítés váltotta fel, amelynek kidolgozása a bankfelügyelet és szabályozás terén globális harmonizációs szerepet betöltő Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsághoz kötődik – számolt be a Pénzcentrum.
Ennek értelmében a bankoknak a tőkekövetelményeket jóval magasabb arányban kell jó minőségű szavatoló tőkével fedezniük, az egyes országokban pedig makroprudenciális felügyeleti hatóságokat hoztak létre, a globálisan vagy egy adott országban jelentősnek bizonyuló bankoknak pedig magasabb tőkekövetelménynek kell megfelelniük, hogy esetleges fizetési nehézségeik ne terjedjenek át a bankrendszer többi szereplőjére.
„Az Európai Unió a globális fejlesztéseken túl számos további módosítást hajtott végre. Létrehozta az eurózóna országaiban működő bankuniót, amelynek keretében az érintett tagállamok legnagyobb bankjait már nem a nemzeti felügyeleti hatóságok, hanem az Európai Központi Bank felügyeli” – foglalta össze Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója, a Budapesti Metropolitan Egyetem szakirányú továbbképzésének szakvezetője
„Jelentősen fejlesztették a betétbiztosítási és a szanálási mechanizmusokat annak érdekében, hogy azok minél egységesebbek és közösen alkalmazhatóak legyenek. A szabályozás túlnyomó részét irányelvek helyett a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó rendeletekben határozták meg. Létrehozták az Európai Bankhatóságot, amely jelentős szerepet tölt be a szabályozás továbbfejlesztése és a felügyeleti módszertanok egységesítése terén.”
Magyarországon 2013 óta a MNB látja el a hazai bankok intézményi szintű felügyeletét, egyben pedig makroprudenciális és szanálási hatóságként is működik, ezenkívül fogyasztóvédelmi szerepkört is ellát. Bár ezek a funkciók a szervezeten belül elkülönülnek egymástól, az egy intézményen belüli működés lehetővé teszi a szoros együttműködést és a megfelelő információáramlást közöttük.
A COVID-19 miatt kialakult válság egyedülállónak számított abból a szempontból, hogy külső tényező miatt következett be, és a rendkívül gyors változások miatt kevés idő állt rendelkezésre a helyes döntések meghozására, amelyek ezért nem a jogszabályok módosítására, hanem inkább a már meglévő felügyeleti eszközök rugalmas alkalmazására irányultak.
A szigorúbb szabályozásnak köszönhetően eleve sokkal stabilabb bankrendszernek kellett szembenéznie a válsággal, a bankszabályozás és bankfelügyelet eszköztára és módszerei azonban nem véglegesek, folyamatosan lépést kell tartani a pénzügyi innovációkkal, az új kockázatokkal és az esetlegesen felmerülő válsághelyzetekkel.
„A felügyeleti és a banki szakértőknek is folyamatosan képezniük kell magukat, nyomon követve a szabályozás és a módszerek változásait. A Metropolitan Egyetemmel közösen induló szakirányú továbbképzésünk minden pénzügyi szervezet, illetve az ezek könyvvizsgálatával és tanácsadásával foglalkozó vállalkozások munkatársai számára hasznos lehet”
– tette hozzá Seregdi László.
