Mi lesz, ha a koronavírus a megfázáshoz hasonlóan minden évben visszatér?
A Harvard Egyetem kutatói figyelmeztettek, hogy a legoptimistább előrejelzések szerint is 2022-ig számolnunk kell az időszakos lezárásokkal.
A COVID-19 fertőzésért felelős Sars-CoV-2 nagyon hasonlít a SARS-ot okozó Sars-CoV-1 kórokozóra, amely a 2000-es évek elején szedte áldozatait, legfőképpen Ázsiában. Az új koronavírus tanulmányozása során figyelembe vették a genetikailag rokon vírus okozta járvány terjedésének lefolyását és azt, hogy milyen módon lehet ellene védekezni. Egyértelműen látszik, hogy a karantén és a szájmaszkok viselése nyilvános helyeken hatékony ellenszer, mert a SARS esetében is a görbe lapulásához vezettek már egy év után a manapság is alkalmazott óvintézkedések.
A koronavírus hosszú távú hatását csupán előrejósolni tudjuk, azonban mi lesz akkor, ha kiderül, a Sars-CoV-2 sokkal inkább a HCoV-OC43 és a HCoV-HKU1 kórokozóra kezd el majd hasonlítani? A két elnevezés ismeretlen lehet a laikusok számára, viszont mindannyiunk átestünk már legalább egyszer az életünkben a tünetein. Ez nem más, mint a megfázás.
A SARS-hoz és a MERS-hez viszonyítva a megfázás egyáltalán nem annyira halálos, de van egy sokkal veszélyesebb aspektusa is a kórokozónak: szezonálisan, évszaktól függően visszatér. Ez azért lehetséges, mert az emberek immunrendszere időről időre változik, a vírus pedig eszerint mutálódik, így kialakul egy ördögi kör, ami sosem ér véget.
A Science tudományos magazinban megjelent kutatások éppen ezt a szezonalitást vizsgálták a COVID-19 kórokozójával kapcsolatban, az eredményeik pedig nem adnak okot a bizakodásra. Ha a Sars-CoV-2 a megfázás terjedési mintájával lesz azonos, akkor a nyájimmunitás sokkal lassabban alakulhat ki és évente akár kétszer-háromszor is felütheti a fejét a járvány szinte bárhol a világon.
Amíg nem sikerül egy vakcinát előállítani, ami felgyorsíthatja az emberiség tömeges ellenállóképességét, addig hozzá kell szoknunk, hogy a koronavírus lokálisan, országosan vagy akár globálisan újra epidémiákhoz, esetleg pandémiákhoz vezethet. Valószínű tehát, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a kórokozóval – pont úgy, mint a megfázás esetében.
Hozzá kell majd egy idő után szoknunk, hogy évente többször is karanténba kell vonulnunk és a társadalmi távolságtartás előírásait be kell tartanunk. A Harvard kutatói úgy vélik, egészen 2022-ig tarthat a nyájimmunitás kialakulása, így még legalább három évig előfordulhatnak időszakos járványok.
A tudósok elmondták, a koronavírus szezonalitásának esélye egészen magas, ami azt jelentheti, hogy a kórokozó egész évben velünk marad, nem fog csak úgy hirtelen eltűnni. Elképzelhető, hogy nyáron kissé alábbhagy majd a fertőzés intenzitása, viszont ősszel és tavasszal újabb járványok alakulhatnak ki, amelyek sokkal komolyabbá válhatnak a jelenleg zajló pandémiánál.
Pontosan még nem tudják, milyen hosszú ideig tarthat majd egy-egy járványhullám, mint ahogyan arról is csak egyelőre találgatni lehet, mennyire hasonlíthat valóban a többi vírushoz a fertőzés évszakonkénti globális lefolyása.
Kérdéses, meddig tarthat az immunitás kialakulása, valamint az is, hogy mennyire lesz majd stabil ez az ellenállóképesség. Jó hír lehet azonban, hogy a Harvard Egyetem modellje azzal számolt, hogy semmilyen kezelési módszer vagy vakcina nem készül el, így a tanulmány eredményei természetesen pontatlanok lehetnek.
Közben folyamatban van az ellenszérum fejlesztése:
