Listán, mely vármegyékben történik a legtöbb falopás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan figyeli a hazai fakitermeléseket és ellenőrzi a fakereskedelem alakulását, hogy ezzel megpróbálja visszaszorítani az illegális tevékenységeket. Emellett minden évben közzéteszik az erre vonatkozó, vármegyékre lebontott elemzésüket, a legfrissebb nemrég jelent meg. Ebben immár hat év adatait vetették össze, amely alapján bizonyos trendek is kirajzolódnak – szúrta ki az Infostart a HelloVidék beszámolóját.

Hozzátették, az egyes vármegyék és Budapest kockázati besorolását évente felülvizsgálják. Az elemzés tehát hatodik éve készül hasonló szisztémával, így az időközben keletkező új információk birtokában a kiértékelés módszere is finomodott. Ezt követően kiemelték, Borsod-Abaúj-Zemplén tavaly már extrém magas kockázatú vármegye lett, de az azt megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt. Soron kívül Ezt a férfit keresi a rendőrség a szentesi gyilkosság ügyében

De arra is fény derült, hogy Pest vármegye továbbra is nagyon magas kockázati besorolású, itt az utóbbi három évben nem változott jelentősen a kockázati pontszám. Majd azzal folytatták, hogy a magas kockázati besorolású vármegyék közé Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye került, míg a közepesen magas kockázati besorolású vármegye Bács-Kiskun lett.

Továbbá Budapest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak. Míg az alacsonyan közepes kockázatú vármegyék közé Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém vármegyék tartoznak, illetve Békés alacsony kockázati besorolást kapott.

Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió forintot

Ezután arról is szót ejtettek, hogy a falopás felderítése a rendőrség feladata, míg a Nébih az illegális kereskedelmet figyeli. Az Európai Unió utóbbi visszaszorításával szeretné csökkenteni az erdőirtásokat, ezzel mérsékelve a klímaváltozás hatásait. Itt megjegyezték, az uniós szinten meghatározott szankciók közé tartozik az illegális eredetű fatermékek elkobzása, az adott faanyag-kereskedő tevékenységének felfüggesztése és tiltása, valamint a bírság.

A HelloVidék beszámolójában arra is kitért, a hazai szabályozás alapján az erdővédelmi bírság felső határa természetes személyek esetében 50 millió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél pedig 500 millió forint. Ám az is napvilágot látott, hogy a Nébih EUTR-felügyelői 2022-ben 518 eljárást indítottak, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek.

Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió forintot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió forint, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 köbméter volt tavaly. Mint írják, a törvénytelenül kitermelt faanyagot nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha ez mégis megtörténik, és a hatósági eljárás alatt kitudódik, akkor a Nébih elkobozza az érintett faanyag-tételeket.