Koronaválság: európai dilemma – a járvány megfékezésére, vagy a gazdasági válságra kell-e fókuszálni?
Európában még nehezen lehetne azt állítani, hogy kilábaltak a járványból, ám már látszanak az enyhülés jelei, a korábbi járványgócokban ugyanis átlagosan kevesebb fertőzöttet és halálos áldozatot regisztrálnak, mint néhány héttel korábban.
Az öreg kontinensen Olaszország, Franciaország és Spanyolország nézett szembe a koronavírus-járvány legsúlyosabb kitöréseivel, és alapvetően javuló tendenciák látszanak mindhárom országban, időről-időre azonban vannak kiugró napi adatok, amik nehezítik a járvány megfékezése céljából bevezetett korlátozások enyhítését.
A három ország szerdán, vagyis április 22-én 10 000 új esetet regisztrált, ami összesen 600 ezer beteg körüli szintre növelte az együttes adataikat. Mindhárom esetben kilátásba helyezték már a korlátozások fokozatos enyhítését Dánia és Ausztria példáját alapul véve.
Nagy-Britanniában is felmerült a gazdasági élet újraindításának ötlete, azonban az európai nagyhatalmak közül talán itt a legsúlyosabb jelenleg a COVID-19 helyzet, legújabban 4451 fertőzöttet regisztráltak, amivel összesen már meghaladják a 143 ezret. A kormány arra figyelmeztette az ország lakosait, hogy egy ideig még hatályban lehetnek a társadalmi életre és a mozgásszabadságra vonatkozó korlátozások.
Emellett nagyon fontos kérdés merült fel újabban az Európai Unión belül, ugyanis a járvány következtében meghozott gazdasági leállások komoly recesszióhoz vezethetnek mind Európában, mind az egész világon, egyes elemzők szerint a kapitalizmus történetének legnagyobb válsága várhat ránk.
Ebből kifolyólag az EU belekezdett a kármentésbe, ugyanis az Európai Bizottság egy 2 billió eurós mentőcsomagot dolgozott ki, amivel talpra akarják állítani a lezárások miatt megbénult gazdaságot a tagországokon és az unión belül.
Az EU 27 tagországának kormányfői csütörtökön tartottak egy videókonferenciát, amelynek kereteiben egyeztettek arról, mit kezdjenek a leállt termeléssel és a megbénult turisztikával, valamint az utazással, hogy a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja ne zuhanjon bele egy történelmi mélységű recesszióba, ami akár több helyen a 10%-ot is meghaladhatja.
Emellett az EU-n belül az is feszültséget okoz, hogy a gazdagabb, északi EU-s tagországok alapvetően ellenzik a nagyobb pénzügyi segítséget biztosító struktúraváltást (mint az eurokötvények kibocsátását), ami nagyban segítené a szegényebb, délen fekvő tagállamokat, akiket a legsúlyosabban érintett a járvány.
A Bloomberg News jutott hozzá egy olyan belső, bizottsági dokumentumhoz, ami egy kompromisszumos megoldást javasol, mely részben igénybe venné az EU jelenleg felállított hétéves költségvetési tervét, és kiegészítené egy új finanszírozó mechanizmussal.
Németországban ez a kormánykoalíción belül is heves vitát váltott ki, mivel Merkel kancellár oldala, a kereszténydemokraták hevesen ellenzik azokat a pénzügyi megoldási javaslatokat, amiket a koalíciópartnerük, a szociáldemokraták kezdeményezték. Ezzel elképzelhetővé vált, hogy a nagy nehezen megoldott koalíciós válság, ami a szövetségen belül volt, egy új fejezet elé néz.
Az EU-n belül nagy megosztottságot eredményez továbbá, hogy egyes tagállamok példátlan pénzköltésbe kezdtek, hogy a járvány miatt bajba került állampolgáraikat kisegítsék, jellemzően bértámogatással, vagy alapjövedelmhez hasonló kezdeményezésekkel.
A válság megoldására Franciaország, Spanyolország és Olaszország az eurokötvények kibocsátását kezdeményezte, úgynevezett „koronakötvények” formájában, ám a pénzügyi fegyelméről híres Németország és Hollandia ezt hevesen ellenezte, attól félve, hogy ez a járvány megszűnését követően is megmaradna.
Nehéz megjósolni előre, hogy egyrészt mire jutnak az Európai Unióban, másrészt ténylegesen mekkora lesz a gazdasági válság, amivel szembe kell néznünk, de utóbbi már mutatja az első jeleit, akár az olajpiac összeomlását tekintjük, akár azt a tényt, hogy emberek tízmilliói veszítették el a munkájukat világszerte.
