Kína most éppen azzal vádolja az USA-t, hogy Tajvannal riogatják a világot
Peking újabb vádakat fogalmazott meg Washingtonnal szemben, ezúttal az egyik magas beosztású katonai vezetőjüket illették azzal a kritikával, hogy Tajvan leigázásával fenyegetnek annak érdekében, hogy legitimálják a fokozott katonai jelenlétüket Ázsiában.
Kaohsziung, 2021. január 27.
A tajvani haditengerészet különleges egységének tagjai gyakorlatoznak a Tajvan déli részén fekvő Kaohsziung kikötővárosban lévő haditengerészeti bázison 2021. január 27-én.
MTI/EPA/Ritchie B. Tongo 
Philip Davidson tengernagy, az Ázsiai-Csendes-óceáni ügyek első számú katonai felelőse úgy fogalmazott korábban, hogy az elkövetkezendő hat éven belül sor kerülhet arra, hogy Kína szimplán lerohanja Tajvant, amellyel az lenne a cél, hogy kiszorítsák az amerikai erőket a térségből.
A demokratikus vezetésű Tajvan kapcsán ez egyébként folyamatos veszélyt jelent, ugyanis Hszi Csin-Ping „egy Kína” politikája nem ismeri el a sziget különállóságát, hanem Kína részének tekinti. Kiindulva abból, mi történt és történik Hongkongban, nem alaptalan a félelmük.
„Attól tartok, hogy felgyorsítják a legkésőbb 2050-ig kitűzött terveiket, miszerint letaszítanák az Egyesült Államokat a nemzetközi vezér szerepéből. Tajvan az egyik első számú ambíciójuk ennek végrehajtása előtt, és látok rá esélyt, hogy a fenyegetés manifesztálódni fog, és hat éven belül lerohanják őket” – fogalmazott Davidson.
Nem kell sokat arra sem várni, hogy megérkezzen Peking válasza a katonai vezető nyilatkozatára – idézte az AFP alapján a Yahoo News. Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője újságírók előtt úgy fogalmazott:
„Néhány amerikai ember folyamatosan Tajvannal jön, hogy felkorbácsolják a kínai katonai fenyegetés mítoszát. Ha össze akarjuk foglalni a helyzetet, ez inkább arról szól, hogy az Egyesült Államok előzményt próbál kreálni a katonai költségvetésének megnövelése, hadereinek kiterjesztése és a regionális ügyekbe való közbeavatkozás céljából”
Tajvan még a polgárháború végén, 1949-ben szakadt el Kínától, azóta pedig folyamatosan az invázió fenyegetettsége alatt élnek. Washington sokáig az egyik legnagyobb partnerük volt, ám 1979-ben bejelentették, hogy a diplomáciailag Kínát ismerik el szuverén hatalomnak, azonban továbbra is a sziget egyik legnagyobb „nem hivatalos” partnerének és hadi szövetségesének tekinthető.
Donald Trump elnök bensőségesebb kapcsolatot ápolt Tajvannal, ám ez elsősorban a Kínával való – főként kereskedelmi – csatározásra vezethető vissza. Joe Biden elnöksége is adhat optimizmusra okot, ugyanis elkötelezték magukat Tajvan támogatása és védelme mellett, az ország de facto nagykövetét még meg is hívták Biden beiktatására, amire 1979 óta nem került sor.
Kína ráadásul nemcsak Tajvanra jelent fenyegetést, az elmúlt idők során meglehetősen expanzív politikát folytatott az erőforrásokban gazdag Dél-kínai-tengeren a különböző területi követelésekkel. Davidson elmondása szerint Peking még az amerikai szuverenitás alá tartozó Guam szigetére is fenyegetést jelent.
Davidson arra figyelmeztet, hogy Guam lehet jelenleg az első számú célpont, amelyre egyértelműen a kínai hadsereg által kiadott videó utal, amelyben egy katonai bázis elleni támadást szimuláltak, ami rendkívül hasonlította az amerikai hadsereg guami bázisaira. Davidson arra kérte a törvényhozókat, hogy hagyják jóvá az úgynevezett Aegis Ashore rakétaelhárítók telepítését, amellyel a legtöbb kínai rakétát el lehetne téríteni.
